A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)

„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706

A négyes szövetség terve az európai hatalmi egyensúly gondolatrendszerében annyit jelentett, hogy ez a szövetség megteremti a térség stabilizációját s ily módon tényező lehet az európai hatalmi egyensúly kialakításában. Stabilizáló erő lehet a térségben a nagyhatalmak törekvéseivel szemben, miként Magyarország a múltban a török és a Habsburghatalom között is lehetőségei szerint ezt megteremtette. Rákóczi 1704. évi követségének az európai hatalmi egyensúly rendszerébe illeszkedő szándékát még alaposabban megvilágítja a következő évben, 1705 tavaszán a lengyel és a svéd udvarba küldött követségnek adott instrukciója. Ráday az erdélyi fejedelemmé választott Rákóczi utasításaival azután indult el május végén az időközben Boroszló közeléig jutott és Rawiczon telelt XII. Károly udvarába, miután megérkezett a hír, hogy az „észak oroszlánjának" is nevezett uralkodó az új lengyel királlyal, Leszcinszky Szaniszlóval együtt elindult Krakkóba, az összehívandó országgyűlésre.

71 Rákóczi tervének lényegét követi utasításában így indokolta: „azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az. egyetemes Európának és az egész kereszténységnek szolgálhassunk. "

72 Rádaynak ki kell fejtenie, hogy a lengyel-svéd-magyar szövetséggel megerősített két ország, Magyarország és Lengyelország együttesen olyan erőt képvisel, amely képes ellenállni a Habsburg Birodalom hódító törekvéseinek. Tájékoztassa a svéd uralkodót, hogy a selmeci béketárgyalások alkalmával előadta tervét a tengeri hatalmak tárgyalásokat közvetítő követeinek, eszerint az európai hatalmi erőegyensúly kialakításában a közös érdeknek és a protestánsok igényeinek jobban megfelelne, ha Magyarország szövetségre lépne a svéd és a lengyel királylyal. Anglia és Hollandia követei nem zárkóztak el a terv elől. Hangsúlyozza, hogy a három, szövetséget kötő ország ereje jobban biztosíthatná az európai hatalmi egyensúlyt, mint a Habsburg Birodalom. A követi utasításokra jellemzően alternatív terveket tartalmazó szöveg 4. pontja ismételten visszatér az európai erőviszonyok stabilizálásában a hármas szövetség jelentőségére. Kérje Ráday Őfelségét, hogy „javasolja Anglia legfenségesebb királynőjének és a hatalmas Holland köztársaságnak, hogy a három állam tervezett unióját, ennek segítségével egész Európának a keresztény fejedelmek közötti örök békének jövendőbeli állandóságát és a modern háború megszüntetését közvetítő alapját... megteremtsék és a jelenlegi háborút e kikövezett úton helyesen vezessék el a legmegfelelőbb, Ráday levele feleségéhez, Kajali Klárához. Eger, 1705. május 27. Ráday-iratok, 1.267 - „quantum adlaboremus ut per reductionem libertatis patriae, non tantum genti lutic. sed et universae Europae ac rei Christianae servire possimus." Instructio, Eger 1705. április 30. Ráday-iratok I. 253.