A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömös-Kishont és Zemplén vármegyékből 1703-1704. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án (Miskolc, 2004)
„Nemcsak a nemzetnek... Az egyetemes Európának." Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottságának székházában 2004. május 26-án - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi tanácsülései Miskolcon 1704, 1706
igazságos békéhez." 73 A szöveg értelme nyilvánvaló: a három középeurópai ország szövetsége fontos feltétele az európai hatalmi egyensúlynak, e térség békéje nélkül Európa békéje nem lehet teljes és teherbíró. Rádaynak a lengyel király előtt Rákóczi hasonló javaslatát kell előadnia. A fejedelmi instrukció nagy hangsúllyal emelte ki a két ország közös múltját, és számolt a korszerű követelményekkel. A most létrehozandó szövetségben a két ország között a szabad kereskedelmet kívánja biztosítani, a nemesek mindkét országban hasonló jogokat élvezzenek és ne fizessenek határvámokat. Miként a svéd királynak is kifejtette, elő kell Rádaynak adnia, hogy Magyarország önállósága hatékonyan segíti az európai hatalmi egyensúly kialakítását. A császár szövetségesei - vagyis Anglia és Hollandia - nem fogják ellenezni a hármas szövetséget, mivel ezek nem a császár, hanem a maguk előnyét tartják szem előtt. Ha pedig ez a háború az általános európai békével lezárul, a svéd-lengyel-magyar csapatok együttes erővel Oroszország ellen fordulhatnak. Rendkívül jellemző Rákóczi törekvéseire követi utasításának záró része. Javasolja, hogy ezt a hármas szövetség tervet ne csak a krakkói országgyűlésen terjesszék elő, hanem közöljék a tengeri hatalmakon kívül a francia királlyal is. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy Lengyelország ne szakadjon pártokra. Mivel Szaniszló királlyal szemben elég erős lengyel ellenzék állt, Rákóczi, amint Mikhal Radziejowski bíborosnak 1705. május 8-án Egerben kelt levelében megírta, nem szeretné, ha a bíboros őt is felvenné a lengyel királyjelöltek közé. 74 Az 1706. évi miskolci tanácsülések tehát ezzel a külpolitikai háttérrel folytak. A belső reformok és a béketárgyalások mellett kitartó szándék Rákóczi államának stabilitását szolgálta. Amint láttuk, az angol és a holland rokonszenv nemcsak a Magyar Konföderáció békekötési szándékát kísérte, hanem érdeklődéssel figyelt fel Rákóczi közép-európai konföderációs terveire. Elsődleges indítéka, az ország önállóságának biztosítása szervesen összefüggött a közép-európai országok szövetségével, mivel ez biztosíthat védelmet a nagyhatalmakkal szemben. S mivel szervesen illeszkedik az európai hatalmi egyensúly követelményébe, nemcsak egyetlen lehe71 I .... „placeat suae majestati regiae projectatam ...trutin regnorum umonem e re totius Europae futuram, quasi perpetuae pacis inter Christianas principes stabilitain, ac ad sopienda modemet bella médiatrice»! hasim serinissimae Angliae reginae ac praepotenti Hollandiáé reipublicae, ut modalitate sttprascripta in effectum deducere conentur, proponere, ac modernum Europae bellum strata hac commode via in optatttm pacis deducere effectum." Instructio Eger, 1705. április 30. Ráday-iratok, I. 257-258. 74 In: Nemzet és töténelem. A Rákóczi-szabadságharc. Szerk: R. VÁRKONYI Á.KIS D. D. Budapest, 2004. 116-1 17. Fordította: KISné CSEH Éva.
