Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

A MEGYE KÖZIGAZGATÁSI VÁLTOZÁSAI A SZOCIALISTA KORBAN A közigazgatás gyökeres átalakítását az 1950-ben létrehozott tanácsok jelentették. Az MDP Titkársága 1950. március 1-én adta ki a határozatot a tanácsokról, illetőleg azok felállításának ütemtervéről. Ennek értelmében 1950. június 15-én kezdték meg működésüket az ideiglenes megyei tanácsok, augusztus 15-én pedig az ideiglenes városi, kerüled és járási tanácsok. A megyebizottság a felállítandó városi, kerületi, járási tanácsok szociális összetételét is megszabta. Az egyesült megyék életében a szocialista korszak ideje alatt számos közigazgatási változás történt. Elsőként meg kell említeni, hogy BorsodAbaúj-Zemplén megye területe 1950 óta változatian. Az 1950-ben meglévő önálló települések száma viszont változott: községek egyesültek, illetve külön önálló községek szerveződtek az idő folyamán. A községegyesülések sorába tartozik Alsócéce és Felsőcéce egyesülését Hernádcéce néven (1950), Alsóméra és Felsőmérából Méra (1950), Bakta és Szárazkékből Baktakék (1950), Bánfalva és Bánhorvátból Bánhorváti (1950), Bántapolcsány és Dédesből Dédestapolcsány (1950), Bekecs és Szerencsből Szerencs (1950), Belsőbőcs és Külsőbőcsből Bocs (1950), Berente és Kazincbarcikából Kazincbarcika (1954), Bodroghalász és Sárospatakból Sárospatak (1950), Bodrogkisfalud és Szegiből Bodrogszegi (1950), Borsod és Edelényből Edelény (1950), majd 1963-ban Edelényhez kapcsolták Finke községet is, Hámor, Görömböly, Szirma és Miskolcból Miskolc (1950), Keresztespüspöki és Mezőkeresztesből Mezőkeresztes (1950), Sajólád és Sajópetriből Ládpetri (1950), Végardó és Sárospatakból Sárospatak (1965). Nem csak községegyesítések történtek a korszakban, hanem önálló községek is létrejöttek, mint pl. 1954-ben Györgytarló. Egyes települések névváltozására is sor került: 1970-ben Tiszaszederkény nevét Leninvárosra változtatták. Külön említést érdemel, a járásokat érintő közigazgatási változások. 1950-ben az egyesített megye területén 14 járás volt: az abaúj szántói, edelényi, encsi, mezőcsáti, mezőkövesdi, miskolci, ózdi, putnoki, ricsei, sárospataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi, szikszói és tokaji járás. A járások központjai alá osztották be a megye településeit. 1952-ben megszüntették