Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

a tokaji járást, majd 1956-ban a ricsei és a sárospataki járást. Néhány évvel később, 1961-ben újabb közigazgatási átszervezés keretében, a putnoki járás, 1962-ben az abaújszántói és a szikszói járás szűnt meg. 1981ben a mezőcsád járás központját Leninvárosba helyezték át és az új közigazgatási egység a leninvárosi járás nevet kapta. A szocializmus időszakában megváltozott a járások és a központ alá beosztott községek viszonya is, a tanácsi hivatali rendben a megszűnt járási tanácsok és a helyettük alakult járási hivatalok nem azonos jogkörrel működtek. A járások változásánál meg kell említeni a városkörnyéki községek fogalmának a közigazgatásba történő bevezetését is. A városkörnyékiség egy magasabb rendű együttélési forma volt a szocialista állam igazgatási rendszerében, mint a járás és községei közötti viszony. Kiemelten a megye fontosabb települései (városok) és az azokat körülvevő, de közigazgatásilag külön álló községek között alakították ki. Miskolc körzetében Alsózsolca, Felsőzsolca, Kistokaj, Mályi és Szirmabesenyő rendelkezett városkörnyéki község ranggal, de a megye más városai körül, pl. Kazincbarcika vonzáskörzetében Bánhorváti, Nagybarca, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Vadna, Ózd mellett Bánréve, Domaháza, Hangony, Kissikátor, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sátoraljaújhely vonzásában Alsóberecki, Felsőberecki, Károlyfalva rendelkezett hasonló jogállással. A szocialista korszak megyei közigazgatásában nemcsak a járások éltek meg közigazgatási módosulásokat, hanem az évek alatt az egyes községek jogállásában is jelentős átalakulások történtek. Ezek a változások egyrészt a tanácstörvény módosítása során, illetve az új tanácstörvények életbeléptetésével érintették az egyes településeket. Ide tartozik a városi tanácsok felügyeletének rendezése 1954-ben. Miskolc ekkor kapott megyei jogú városi státuszt és így kikerült a megyei tanács hatásköre alól, közvedenül a Népköztársaság Elnöki Tanácsának alárendeltségébe utalták. 1971-ben a megyeközpontot megyei várossá nyilvánították, ezzel ismét visszakerült a megyéhez. 1954-ben a megye többi városa járási jogot kapott, kikerülve a járási tanácsok felügyelete alól és közvedenül a megyei tanács alá rendelték őket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye városainak nemcsak a sűrű közigazgatási átminősítések miatt volt hányattatott sorsa a szocializmus évtizedei alatt. Az 1949-től létrejövő új államrendszer Miskolcot, mint a szocialista iparosítás egyik bástyáját kezelte és a megyeszékhely fokozatosan „rátele-