Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

Ózdon található még nagyobb számban szervezett munkásság, a vidéki kisebb üzemekben jelentéktelen volt a szakszervezeti mozgalom. A KÉT VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKA Vármegyéink lendületes, bár ellentmondásos fejlődését váratianul megakasztotta az első világháború. Amikor a távíró szétvitte a hírt, hogy Ferenc Ferdinándot Szarajevóban meggyilkolták, az egész országban mozgolódás támadt. A vármegyéink rendkívüli közgyűlést hívtak össze, a trónörökös emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Nem sokkal ezután mindenütt megkezdődött a sorozás. A vármegyék közgyűlései — ekkor még — lelkesen vették tudomásul a háborút. Azaz általános meggyőződés uralkodott, hogy a nemzet becsülete, a Monarchia jövője „kötelességgé teszi" a fegyveres beavatkozást. Minden eshetőségre felkészülve engedték harcba katonáikat. Senki sem gondolt arra, hogy ez a „minden eshetőség" az ország feldarabolását is jelentheti, és hogy az ellenséges hadak a vármegyék földjén is át fognak gázolni. Miskolcon nagy tüntetést rendeztek, amikor huszárcsapatok vonultak át a városon. Sajókazán báró Radvánszky Béláné vezetésével, nagy lelkesedéssel fogadták és vendégelték meg az átvonuló csapatokat. A többi megyében is üdvözölték az áthaladó katonavonatokat, a vöröskereszt „üdítő állomásokat" létesített a vasútvonal mentén. Szeretetcsomagokat gyűjtöttek a megyeházákon, még a gyerekek is bekapcsolódtak meleg takarók készítésébe. Sorra hozták létre a segélyalapokat, a községek hadikölcsönökbe fektették minden alapjukat, a nagyobb városokban szervezték a kórházakat. Felsőmagyarország már 1915 áprilisában közelről megtapasztalta, milyen is az, ha egy terület hadszíntérré válik. Az orosz csapatok áttörték a Kárpátok védővonalát és Felső-Zemplénben pusztítottak, de az ellentámadás visszavetette őket az országhatáron túlra. Az északkeleti megyékből érkező menekülteket befogadták, mezőgazdasági munkákat ajánlottak fel nekik. Ujabb és újabb csapatok indultak a frontra, és onnan sebesültek érkeztek vissza, akiknek ellátása egyre nagyobb gondot okozott. Hadifogolytáborok létesültek (például Miskolcon). Az ellátás rosszabbodott, a folytonos rekvirálások miatt a megyék lakossága vetőmag, egyéb szükségleti cikkek és üzemanyag hiányával küzdött. Ahogy teltek az évek, egy-