Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

Gömör-Kishont egyenként kevesebb, mint 20.000 fővel gyarapodott. Ennek oka a kivándorlásban keresendő. A kedveződen árak miatt visszaesett a mezőgazdaság, a hegyvidéki, gyenge termést hozó talajokon gazdálkodó falvak relatíve túlnépesedtek. Az emberek tízezrei kerestek munkalehetőséget a tengeren túl, s jelentős részük nem is tért haza. 18801910 között Abaúj-Torna kivándorlási vesztesége meghaladta az 50.000 főt. Gömör-Kishont népességét is jelentősen apasztotta a kivándorlás. A lakosság veszteségeit növelte az utolsó, 1872-1873-as kolerajárvány is. Az 1880-1890-es évek szőlőbetegsége, a filoxéra úgy kipusztította a szőlőket, hogy jelentős részüket azóta sem telepítették újra, s a szőlőbirtokosok egy része tönkrement vagy külföldre vándorolt. A nemzetiségi arány az 1910-es évekre jelentősen módosult a magyarság javára. Bár voltak a magyar nyelvet terjesztő egyesületek és mozgalmak (tevékenységük különösen aktív volt Zemplénben, Gömörben, Abaújban), azonban nem elsősorban ezeknek, hanem a természetes asszimilációnak volt köszönhető, hogy azok a települések, amelyek lakossága az újjátelepüléskor még nemzetiségi többségű volt, időközben magyarrá vált. Különösen a görögök, a zsidók és a németek erőteljes magyarosodása feltűnő. A szlovákok és a ruszinok körében a magyarosodás sokkal lassabb folyamat, inkább a ruszinok „elszlovákosodása" figyelhető meg. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Borsod vármegye szinte színmagyar lakosságú, Abaúj-Tornában a magyarság részaránya megközelítette a 80%-ot, Gömör-Kishontban 60%, Zemplénbem 50% alatt maradt. A mezőgazdaságra Zemplénben és Gömör-Kishontban a nagybirtok volt jellemző, Abaúj-Tornában és Borsodban alacsonyabb volt a részaránya. A kisbirtokos parasztság jelentős része akkora földterülettel rendelkezett, amely családjának megélhetését alig-alig biztosította. A Bodrogközben a földéhség a földosztó mozgalomig jutott el. Dél-Borsodban, a summások hazájában az alacsony napszámbérek miatt nőtt az elégedetlenség, ami 1905-1906-ban aratósztrájkokhoz, bérmozgalmakhoz vezetett. A nagyipari munkásság a múlt század végén kezdett szerveződni. 1892-ben ünnepelték meg először Miskolcon május l-jét, 1903-ban jött létre a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete, amely a szakszervezetekkel együtt 1906-ban és 1912-ben nagy sztrájkokat szervezett. Kassán és