Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

bői tevődött össze. A kiegyezés után változtatásokat hajtottak végre a megyék területi beosztásában, mivel az évszázados megyehatárok elavultak, számos község „kétlaki" voltát rendezni kellett, és az új közlekedési útvonalak, vonzási gócok sem követték a régi vármegyei határokat. A kiegyezés időszaka a Deák-párt döntő többségét hozta nemcsak az országgyűlési választásokon, hanem a megyei bizottmányokban is. Vármegyéink közül középhelyen álltak Abaúj és Gömör, míg a két szélsőséget Zemplén és Borsod képviselte. Zemplént — a „mágnás vármegyét" a nagybirtokos és a dzsentri szellemisége uralta. Míg a vármegye gazdasági élete pangott, közútjai elhanyagoltak, addig a külsőségekben mindinkább csillogni kívántak. Borsod volt ezzel szemben a megyék közül a legliberálisabb beállítottságú. Sajátos kétarcúság jelentkezett azonban ebben is. Egyfelől körömszakadtáig védte a konzervatív megyei önkormányzatot minden központosító törekvéssel szemben, ugyanakkor melegen pártolta az olyan reformtörekvéseket, mint az állam és az egyház viszonyának rendezését, a népnevelés színvonalának javítását. A nemzetiségekkel szemben is türelmesebb volt az adagnál. Amikor Nyitra és Sáros vármegyék törvényhozási intézkedést kértek (1906) a nemzetiségi sajtó ellen, Borsod nem csatiakozott hozzájuk, nem tartotta tanácsosnak a sajtószabadság bárminemű korlátozását Az 1800-as évek második felében Gömör vármegyében az elemi csapások okozta nehéz helyzet megoldásán fáradoztak, ismét pusztított a kolera és a tífusz. Rendelettel fűzték szorosabbra a vármegye és a főispán közötti viszonyt. 1896-ban a megye élete is a millennium jegyében zajlott. A rimaszombati rendkívüli közgyűlésen választották ki a díszbandériumban résztvevőket. Nagy lelkesedéssel szervezték saját ünnepségeiket is. Abaúj-Torna vármegye is bekapcsolódott az országos ünnepségsorozatba, jelentős összegeket áldozott a díszbandérium kiállítására. A vármegye életében egy későbbi esemény bírt nagy jelentősséggel: II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása. (A színhely Kassa volt.) Borsod vármegye „nagy fénnyel" jelent meg a millenniumi ünnepségen. A kiállításra egy matyó házat készíttetett, amelynek népművészeti berendezését később a Nemzeti Múzeumnak adományozták. A századforduló egyik legnagyobb problémáját a megyében a kivándorlás és következményei jelentették. A helyzet súlyossága miatt kérvényezték, hogy a kivándorlás megakadályozására a jövőben ne az alispán,