Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

területén, mikor Pestről Szatmárba és vissza, Tokajon keresztül utazott.) A kassai kerületbe való besorolást követően 21 kisebb közigazgatási egységre osztották fel a vármegyét. Az adóterhek elviselhetedenül súlyosak voltak. Többször járt Ferenc József császár a vármegyében. Első alkalommal 1852-ben, de csak a Tokaj-hegyaljaikat bocsátotta maga elé. A második — 1857-es — látogatás alkalmával Erzsébet császárné társaságában Tokajba várták, ahová a Pannónia gőzössel érkezett. Onnan diadalkapuk kísérték útját Tárcáiig. A díszes fogadtatásra gyermekük, Zsófia hercegnő halálhíre vetett árnyékot. Az uralkodó pár megszakította körútját és visszatértek Bécsbe. Helyettük Albrecht főherceg jött Tokajba Zemplén hódolatát fogadni. (Abaújban, Kassán és Jászon Ferenc József 1857-ben tett látogatást.) Nem sokkal ezután Andrássy Gyula gróf amnesztiát kapott, és visszatérhetett tőketerebesi kastélyába. 1859-ben fölavatták a Kazinczy- mauzóleumot, országos jelentőségű emlékünnepet rendezett a vármegye a költő születésének 100. évfordulójára. Az elnyomatás kora azonban nem tartott sokáig, az 1860. évi októberi diploma már enyhülést és nagy változást hozott a megyék életében. 1860ban Torna ismét önálló lett. 1861-ben nyílt meg a vármegye első vasútja a miskolci-kassai vonalon. Az 1881. évi 64. tc. végleg egyesítette Abaúj és Torna vármegyéket. Az 1860/61-es alkotmányos mozgalmak során a vármegyéinkben a régi nemesi birtokos osztály kezében maradt a politikai élet irányítása. Magatartásuk legfeljebb mérsékelt ellenzékinek mondható, a megyei autonómia dolgában egyenesen konzervatív volt. Nem változott lényegesen a politikai arculat a kiegyezés körüli időkben sem. Képviselőink többsége Deák-párti volt, s a megyei vezetőséget is ők uralták. Mivel a Bach-rendszer intézkedései automatikusan megszűntek, még azok is, amelyek a fejlődés irányába mutattak (a közigazgatás és törvényhozás szétválása, vagy a területrendezések), ott kellett folytami, ahol az 1848-as áprilisi törvények abbahagyták. A régi megyerendszer beillesztése a modern közigazgatásba kettős feladatot jelentett. Egyrészt összhangba kellett hozni az önkormányzat alapjait a népképviseleti rendszerrel, másrészt a szakigazgatási szervek hatáskörét és működését koordinálni a megyékével. A vármegyéink továbbra is széleskörű önkormányzatot kívántak maguknak, régi jogaikat fenntartva. A megyék vezetősége ezután is az 1848 előtti köznemesség-