Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

érseki főegyházmegye területén, ily módon csak Abaúj megye egy része és a borsodi plébániák maradtak régiónkból. Az egyházak fontos tevékenységet fejtettek ki az oktatás területén: gimnáziumaikban, így Miskolcon is nemcsak tanították az ifjakat, hanem a közéled pályára is felkészítették. E tevékenység eredményeként indult meg területünkön a színjátszás. A katolikus vallás terjedése sem tudta megtörni a református vallást, amely továbbra is erős maradt főleg a mezővárosokban. Központja területünkön Sárospatak lett, ahol magas szintű teológiai és gimnáziumi képzés folyt. A betelepülők hozták magukkal vallásukat, így korszakunkban sok faluban létesült evangélikus vagy görög katolikus templom. E változásokhoz később az egyházigazgatás alkalmazkodott a kassai püspökség, illetve az eperjesi görög katolikus püspökség létrehozásával. A MEGYEHATÁROK VÁLTOZÁSA A TÖRÖK IDŐKTŐL A XIX. SZÁZADIG A megyehatárok a történelem folyamán sokat változtak, időnként el is mosódtak. Borsod vármegye - mint már említettük — a XVI. század második felében az egri várnak fizette az adót, így Borsodot adózási szempontból egri megyének is nevezték. Eger városát viszont a korabeli jegyzőkönyvek Borsod megyei helységként emlegedk. Ugyanis Eger eleste után Heves vármegye szervezete megbénult, és rövid időre (1606-ig) egyesült Borsoddal. A későbbiekben pedig egy 1647. évi törvény a török időkben teljesen jelentéktelenné vált Csongrád vármegyét közigazgatásilag egyesítette Borsoddal, és évtizedeken át Borsodban intézték ügyeit. Borsod vármegye határai Heves felé különösen sokat változtak a XIX. század elejéig, mert a határ nem volt tekintettel a domborzati és közlekedési viszonyokra. Borsod több községe csak hevesi településeken keresztül érintkezhetett hatóságával, és ugyanakkor Eger város határa is részben Borsodba esett. A város sokat vitatott közigazgatási hovatartozása kérdésében az 1712. évi országgyűlés úgy döntött, hogy az Eger patak vizétől Borsod felé eső városrész Borsod megyéhez tartozzék. Az 1715. évi törvény a két vármegye határviszályának eldöntését a nádorra bízta. A század kö-