Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

zepe táján (1745 körül) a Borsod megyei közgyűlést is Egerbe tűzték ki, és a megye negyedik járását egrinek kezdték nevezni. II. József közigazgatási reformjai a kis területű Torna vármegyét is érintették, összevonták Abaújjal. Az egykori Rima vármegyéből született, és mindig önállóságra törekvő Kishont megye területét pedig Gömörhöz csatolták. Az uralkodó központosító törekvései következtében megszűnt a vármegyék rendi önkormányzata is, és a megyéket az országban felállított 10 igazgatási körzetbe osztották be: Borsod megye a pestihez, a Kishonttal bővült Gömör megye a besztercebányaihoz került. Az összevont Abaúj-Torna és Zemplén megye pedig a kassai körzethez tartozott. II. József halála után, 1790-től visszaállt a vármegyék önkormányzata és önálló törvényhatósági jogállasa. Az 1802. évi 9. tc. azonban a kishonti területet végleg elszakította Nagy-Hont megyétől és Gömörhöz kapcsolta. Ettől kezdve viselte a Gömör és Kishont megye nevet. A megyéknek sokáig belső ügye volt a területek és helységek ide-oda csatolása, cseréje. Ám az 1808. évi törvény már arról intézkedett, hogy az egyes megyei törvényhatóságok területében bekövetkezett változások törvényi megerősítést nyerjenek. Ezzel kívánták rendezni Heves és Borsod vitáját, megerősítve azt a területcserét, melynek eredményeképpen Heves megyéhez került Bekölce és Felnémet községek egy része, Tihamér, Álmagyar, Cegléd, Szölöske is. Helyettük Borsod megye megkapta Hevesből Ivánka, Egerfarmos községeket, Szőke (Szívhalom) pusztát és Kistálya alsó részén a káptalani Zugó malmot. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukását követő osztrák uralom alatt az országot öt kormányzati kerületre osztották („Verwaltungsgebiet"). Torna megye újból Abaújhoz került, és az egyesített megyék Gömörrel és Kishonttal együtt a kassai kerülethez csatolódtak. Borsod pedig a pest-budai kerülethez tartozott. 1860-ban újból visszaállt a vármegyék korábbi önállósága és jogállása. Két évtized múlva, harmadszor is, de már véglegesen egyesítették Torna megyét Abaújjal. A Gömör-Kishont vármegye területe megnagyobbodott, és a vármegye székhelyéért folytatott vetélkedés is lezárult Pelsőc és Rimaszombat között. Rimaszombat nyerte vissza korábbi székhelyi rangját. Zemplén vármegye területe nem változott a XIX. század közepéig. A Bach-korszakban Abaúj és Sáros megyékből csatoltak át falvakat (Golop,