Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

északnyugati vármegyéből), és ruszin. Ebben az is közrejátszott, hogy a munkácsi görög katolikus püspökségnek Borsodban is voltak birtokai. Rajtuk kívül balkáni kereskedők (ún. görögök) telepedtek meg a mezővárosokban. Őket egyébként már 1705-ben Tokajba telepítette II. Rákóczi Ferenc, majd 1708-ban Debrecenből további csoportok költöztek ide. Miskolcon és egyes hegyaljai mezővárosokban a görög kereskedők uralták a kereskedelmet és a hitéletet. A kocsmák, mészárszékek, malmok többségét ők bérelték. Kassa azonban ismét elnémetesedett. Trautsohn herceg sárospataki uradalmába 1750-től kezdve telepített le németeket (Rátka, Károlyfalva, Hercegkút). A második telepítési hullámra 17851790 között került sor (Rátka, Józseffalva, Hosszúláz, Abaúj szántó, Sima). Folyamatosan gyarapodott a cigányok száma is (a legtöbben Gömörben voltak), s a század végére már számottevő a zsidó származású népesség is, akik kezdték kiszorítani az egy évszázad alatt jelentős részben elmagyarosodott görög kereskedőket. A zsidó bevándorlás 1790 után élénkült meg, főleg Galícia felől. A forgalmasabb mezővárosokban és a fő közlekedési utak mentén fekvő falvakban telepedtek meg. Kassa azonban, mint szabad királyi város az 1830-as évekig tilalmazta a zsidók beköltözését. Mindezek azt jelentették, hogy a települések igen nagy hányada, amely a XVI-XVII. században még szinte magyar lakosságú volt, vegyes nemzetiségűvé vált. De nem kevés azoknak a száma sem, ahol a szlovákok, és ruszinok lélekszáma meghaladta a magyarokét. Hejőkeresztúr, Abod ruszin többségű, Felsőgyőr szlovák, Felsőzsolca, Sajószöged, Vatta, Szuhogy, Diósgyőr lakóinak többsége ruszin és szlovák. Ugyanakkor azonban elvándorlásról is tudunk: a mezőkövesdi telepesek az 1840es években a távoli Arad megyében is feltűntek. Megyéink etnikai változását a vallási kép is követte. A Habsburg-kormányzat törekvéseinek megfelelően egyre jobban megerősödött a katolikus egyház. Nemcsak új templomok sora épült, hanem monostorok is: a jelentősebb szerzetesrendek közül a pálosok újratelepültek Sajóládon, Diósgyőrben, Sátoraljaújhelyen és Terebesen, a minoriták megtelepedtek Miskolcon és Rozsnyón. Mária Terézia 1776-ban létrehozta a rozsnyói római katolikus püspökséget is az esztergomi érsekségből kivált területekből, melyek Gömör és Torna vármegyét, Abaúj egy részét foglalták magukba. Az egri egyházmegyéből 1802-ben kiszakadt a kassai püspökség, melyhez Zemplén és Abaúj vármegye egy része is tartozott. Az egri