Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

A reformáció nagy jelentőséget tulajdonított az oktatásnak: a mezővárosokban ekkor működő iskolák hatékonyságát jól mutatja azoknak a nagy száma, akik külföldi — elsősorban németországi — egyetemekre is eljutottak. Ezen iskolák közül a sárospataki tett szert a legnagyobb hírnévre, amelyben a magasabb szintű oktatást Szikszai Fabricius Balázs szervezte meg az 1560-as években. Később, a Rákócziak fejedelemsége idején a család tagjai sokat törődtek az iskolával, aminek eredményeképpen olyan egyéniségek oktathattak itt, mint Comenius. VÁRMEGYÉINK A XVIII. SZÁZADBAN A Rákóczi-szabadságharcot követő megbékélés — amely egy-két évszázados, állandó háborúskodással terhes időszakot zárt le — után a Habsburg-kormányzat és az azzal együttműködő rendek hozzákezdtek az ország újjáépítéséhez és modernizálásához. Az 1715-ben és 1720-ban készített összeírások jól mutatják, milyen károk érték vármegyéinket is, honnét kellett az újjáépítésnek elindulnia. A központi kormányzat a munkában nagy szerepet szánt a vármegyéknek is, amelyek ennek megfelelően egyre nagyobb mértékben kivették részüket a közigazgatásból, miközben önkormányzad szerepük is megmaradt. A vármegyék modernizációját, a korszaknak megfelelő közigazgatási intézményekké való átalakítását az 1723. évi országgyűlési törvény indította el. Ez a törvény írta elő, hogy a vármegyéknek legyen székhelye, ahol a gyűlések tartása, a levéltár őrzése és a rabok fogva tartása céljából építsenek székházat. Gömör vármegye már a törvényt megelőzően székhelyévé választotta Pelsőcöt és ott fel is építette a megyeházát, amelyben 1719ben tartottak először gyűlést. Borsod vármegye korábbi gyakorlatát megerősítve, Miskolcot választotta székhelyéül, ahol 1725 és 1727 között felépítette székházát, majd az 1750-es évek elején a székház udvarán a börtönt is. A némileg elsietett építkezés következtében azonban már az 1780-as években új megyeháza építéséről kellett határozni. Több, nagyszerű terv is született az épületre, amelynek kivitelezését pénzhiány miatt csak az 1810-es években tudták elkezdeni. A munka eredménye a ma is álló megyeháza lett. — Abaúj vármegye Kassát, Torna vármegye Torna mezővárost, Zemplén vármegye pedig Sátoraljaújhelyt jelölte ki székhelyül. Mindhárom helyen csak később kezdtek bele a megyeháza építésébe.