Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

Nemcsak a messze földön ismert zempléni Hegyalján találkozunk ilyen mezővárosokkal (Tokaj, Tarcal, Tállya, Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely — hogy csak a legfontosabbakat említsük), hanem Borsodban (Miskolc, Sajószentpéter) és Abaújban (Abaújszántó, Gönc, Szikszó) is. — A másik jellegzetes monokultúra, amely városfejlődést eredményezhetett, a bányászat. Megyéink területén is voltak bányahelyek, jóllehet nem olyan gazdagok, mint Alsó-Magyarországon. Az ezekre épülő bányászat révén jöttek létre a bánya-mezővárosok, amelyek a fejlettség szintjét illetően ugyan elmaradtak az igazi bányavárosoktól, szervezetük azonban hasonlított azokéhoz. Ilyen bányamezőváros volt Borsodban Rudabánya, Abaújban Jászó, Mecenzéf és Telkibánya, Gömörben Rozsnyó, Csetnek, Dobsina. Ezek együtt a szepességi bányavárosokkal olykor szövetségre is léptek, hogy közösen képviseljék érdekeiket. A bányák kimerülésével gyakran a falvak szintjére süllyedtek, de egyéb adottságaik a bányászat megszűnése után is a mezővárosok között tarthatták őket. Egy további mezőváros-típus az úgynevezett alföldi, amelyre az állattenyésztés és a gabonatermelés a jellemző. Ilyenek Dél-Borsodban jöttek létre a késő-középkorban: közéjük számlálhatjuk Mezőkövesdet, Mezőkeresztest, Mezőcsátot. - Természetesen e várostípusok ritkán jelennek meg tiszta formában, a tipizálás a legjellemzőbb tulajdonság alapján történhet. Területünkön a középkor végére kialakult mezőváros-hálózat megfelelő módon bekapcsolta megyéinket az ország gazdaságába és kereskedelmébe. Csekély változásokkal túlélte a török hódoltságot is és új elemekkel gazdagodott. így például csak a területünkre jellemzőek azok a mezővárosok, amelyekben feltűnően nagy volt a kisnemesség aránya (egyes esetekben a 30-40%-ot is elérte), s ez a tény természetesen fontos társadalomtörténeti következményekkel járt. Azt is megállapíthatjuk, hogy e mezővárosok nem csupán a gazdaságban játszottak szerepet, hanem más téren is tágabb körzetük központjai voltak. A mezővárosi polgárok gyermekei közül számosan eljutottak külföldi egyetemekre is (kezdetben Krakkó és Bécs, később főleg a nagy németországi egyetemek voltak kedveltek) és hazatérve részt vettek az új eszmék terjesztésében: nem véleden például, hogy a reformáció éppen ezeken a településeken vert először gyökeret.