Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye története (Bodnárné Moldován Éva, Somorjai Lehel, Tóth Péter)

A TÖRÖK HÓDOLTSÁG - A NEMESI VÁRMEGYE VIRÁGKORA A mohácsi csatavesztés után a magyar rendek Tokajban választották királlyá Szapolyai Jánost - nem véledenül itt, hiszen jelentős birtokokkal rendelkezett vármegyéinkben (Tokaj mellett övé volt Szádvár, Regéc, Boldogkő és Tállya is). Csapatai és a néhány héttel később szintén királlyá választott Habsburg Ferdinánd katonasága közötti összecsapásoknak is gyakran színhelye volt ez a vidék. A legjelentősebb ütközetekre 1527 őszén Tokaj és 1528 elején az Abaúj megyei Szina mellett került sor. E hadjárásoknál is súlyosabb csapást jelentett azonban a főuraknak az egyik királytól a másikhoz való pártolásai és az ezekkel járó kisebb-nagyobb összetűzések, foglalások. A mohácsi csatát túlélő régiek mellett új birtokosok jelentek meg: Ferdinánd hadvezére, Serédy Gáspár, a pártváltoztatásairól nevezetes Perényi Péter — aki a Mohácsnál elesett Pálóczi Antal hatalmas birtokait szerezte meg —, vagy a diósgyőri királyi uradalmat zálog címén birtokló Balassa Zsigmond borsodi főispán. A XVI. század vége felé kezd hatalmas uradalmának kiépítésébe a Rákóczi család: ezen uradalom központi helyei vármegyéinkben Felsővadász, Ónod, Szerencs és Sárospatak voltak. Szapolyai halála és Buda eleste után jelentek meg először területünkön a török csapatok. Az első hadjáratra 1544-ben került sor, amikor DélBorsodot és Miskolcot dúlták fel a budai pasa portyázó seregei. Miskolcon kívül ekkor csaknem félszáz dél-borsodi helység pusztult el, amint azt a későbbi adómentesítések is bizonyítják. Ugyancsak DélBorsod településeinek a nagy fokú pusztulásával járt az 1552. évi nagy török hadjárat, amelynek során az Ali és Ahmed pasák vezette sereg Eger várát is megostromolta. A várvédők között nagy számban voltak a területünkről nemesek és jobbágyok egyaránt. A borsodi puskások vezetője, Bolyki Tamás el is esett az ostrom során; emlékére és tiszteletére a vár egyik bástyáját róla nevezték el. Közismert, hogy a Dobó István vezette várvédők sikerrel álltak ellent a sokszoros túlerőnek. A vár tágabb környékét azonban felprédálták és elpusztították a portyázó török csapatok. 1554-ben Tojgun budai pasa elfoglalta a Nógrád vármegyei Fülek várát és ezáltal megnyílt az út a meghódolást előkészítő portyázó török csa-