Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

Mi történt? A gazdaság lassan eresztő, elöregedett luftballonja szét­durrant. A régió termékeinek elsődleges piacát biztosító Szovjetunió összeomlott, az utódaként létrejött Független Államok Közössége (rövi­den FÁK) fizetésképtelen volt, a KGST is romokban hevert. Megszűntek a keleti tömbben kialakult kereskedelmi kapcsolatok. A nyersanyag hiánya, vagy éppen az eladhatatlan áru egyre halmozódó készletei miatt csök­kent, majd megszűnt a termelés az üzemekben és a bányákban. Először a hagyományosan férfi munkaerőt alkalmazó termelőegységek bocsátották el dolgozóikat. Az egyszakmás, vagy éppen betanított, illetve segédmun­kások nem találtak új munkahelyet egyhamar. A családok legfontosabb jö­vedelemtermelője kiválta családi bevételek gyarapítói közül. Minden termelőüzem körében az előbbihez hasonló, gyors lefolyású események zajlottak. A klasszikus telephely-választási iskolák azt tanítják, hogy a nehézipari, főleg férfi munkaerőt foglalkoztató termelőegységek közelében olyan üzemeket kell létesíteni, ahol elsősorban női munkaerőt foglalkoztatnak nagy létszámban. Ennek leginkább megfelelő ágazat a textil- és ruhaipar. E könnyűipari ágazatok csaknem egy időben kerültek válsághelyzetbe, mint a kohászat vagy a gépgyártás. A könnyűipar nem tudta termékeit értékesíteni a szabaddá vált piacon, a rendkívül olcsó kelet-ázsiai, főleg kínai, hongkongi, illetve nyugat-ázsiai, pakisztáni és tö­rök ruhaipari termékek konkurenciája miatt. Ráadásul ezek a külföldi ter­mékek nem szabályosan, hanem csempészve, tehát illegálisan kerültek a használt áruk piacára, amit aztán a köznyelv átkeresztelt a szállító-keres­kedő nemzetisége alapján lengyel, szlovák, vagy ukrán piacra. A nők körében növelte a munkanélküliséget az is, hogy az üzemi ad­minisztráció is csökkent, ezért az irodai alkalmazottak százai kerültek az utcára. A munkanélküliek számát az is növelte, hogy a működő vállalatok a ha­tékonyságnövelés érdekében elbocsátották az alkalmazottak egy részét. A munkahelyek tömeges megszűnésének sokkja határozta meg a me­gyében élők életérzését. Eluralkodott a kilátástalanság, egyre hangosab­ban kopogtattak a napi megélhetési problémák. A munkahellyel rendelke­zők is mindennap szorongtak a munkahelyük esetleges elvesztése miatt. AZ új évezred valamit megcsillantott a jövő lehetőségeiből. A fejlődés tendenciája egyértelmű, de helyzetünk az országos átlaghoz viszonyítva nem túl rózsás. GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÁLLAPOTOK ALAKULÁSA 1970 És 2000 KÖZÖTT A rendszerváltás utáni első évtized gazdasági folyamatainak áttekin­tése után, indokolttá vált megvizsgálni, milyen tendenciák figyelhetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom