Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Régiónk és az Európai Unió (Fazekas Róbert)

meg a népességviszonyok változásában, a szolgáltatások terén, a gazda­sági jellemzők alapján, és az infrastrukturális helyzetet tekintve. Ezek azok a témakörök, melyekkel leginkább jellemezhetők egy terület lakos­ságának életkörülményei, életszínvonalának alakulása. A megvizsgált adatokat 1970 és 2000 közötti időintervallumból vettük. Erre az időbeli visszatekintésre azért van szükség, mert a rendszerváltást megelőző 20 évben gyors és látványos életminőség-javulás zajlott, amit a '90-es évek megtorpanása követett, majd 1993-95 között megindulta kilábalás. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPESSÉGVISZONYAI A népesedési viszonyok egyik meghatározó eleme a lakosságszám. 1970-ben 778.200 lakosa volt megyénknek, ami 1980-ra 811.900 főre gya­rapodott. Ebben nincs semmi különleges, az országos helyzetnek meg­felelő ez a növekedés, bár arányát nézve annál valamivel nagyobb. A nö­vekedés többlete mögött látnunk kell, hogy ebben az évtizedben, az ál­lami vezetésben nagy figyelemmel fordultak a nehézipari üzemek és a bányák fejlesztése felé, ami nemcsak a helyi lakosságnak biztosított munkahelyet, hanem nagy hatással volt az alföldi megyék agrárlakossá­gára is, akiket a magasabb jövedelem csábított Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. Főleg a Sajó-völgy iparosítása, és a barnaszénbányák megnyi­tása vonzotta a férfiakat Szabolcsból, Hajdú-Biharból, Hevesből. (De fon­tos megjegyezni, hogy nem ennek a vándorlásnak a következménye a gyarapodás!) A '80-as évtized második felében már a levegőben volt a változtatás kényszere, de az itt élők nem szívesen vettek róla tudomást. Az évtized végére mindenkinek el kellett fogadnia, hogy változtatni kell a gazdasági szerkezeten. AZ 1990-es évben 55 ezerrel kevesebb ember élt a megyében, mint 10 évvel azelőtt, AZ ország népessége akkor már fogyott, tehát a megye helyzete ismét nem különbözött az országos helyzettől, legalábbis a né­pességszám változásának irányát tekintve. A csökkenés mértéke draszti­kus volt, nagyságrendileg megegyezett az egész ország lakosságfogyásá­nak számával. 1990 óta a népességfogyás lelassult nálunk, de sajnos ál­landósult 1999-ig. Ebben az időszakban, a megyében élők száma 26.900 fővel csökkent, 756.900-ról 730.000-re. A megyében élők helyzetének kedvező fordulatára is utal, hogy a 2000-ben mért adatok szerint a lakos­ságszám 650 fő híján, megközelítette az öt évvel ezelőtti szintet, tehát gyarapodtunk. A népesség növekedése biztató tény, a népesség korösszetételének alakulása viszont újabb szociális gondokat hordoz magában. 1995-től a születések száma kevesebb, mint a halálozás száma. A különbség 1.000-

Next

/
Oldalképek
Tartalom