Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)
1894-ben szüleivel együtt Sárospatakra költöztek, a negyedik és ötödik osztályt itt, a kollégiumban végezte. Sárospataki éveit a „Kamaszok" című művében írta meg. 1913 tavaszán Ózdon gyűjtött anyagot „Jószerencsét" című művéhez. 1928-ban a Prügy melletti Csobaj községben járt. Innen ered a „Forró mezők" című regényének története. Már ismert író korában gyakran felkereste Miskolcot. 1934 tavaszán az Abbázia Szállóban lakott, ahol elkészítette az „Erdély" című trilógia végleges kéziratát. A születés és szintén a gyermekkor köti Miskolchoz Szabó Lőrincet (1900-1957), bár maga a költő, — ahogy monográfusa Kabdebó Lóránt írta, — „nem tud mit kezdeni szülővárosával". „Ott születtem, de minden fontos élményem másutt zajlott" — nyilatkozta. De a „Tücsökzene II." „Miskolc" - „A gyermekkor bűvöletében 1900-1905" fejezetének néhány verse felidézi a gyermekkori emlékfoszlányokat: „Halkuls^ tücsökszó? Miért? Hová viszel? Miskolc. ..1900... Semmi jel?.. Ah: itt még néma vagy!...Mástól tudom: valaki kiejtett az ablakon... Messziről hallottuk a vasutat: görgő robaj, fütty, mozdony dohogás, ott dolgozott a^ apám...Csupa máZj olaj s korom volt, ha megjött: a kék munkaruhát anyuka mosta... S\ép piros sárkány repült a rétfölött... S te is ott voltál mindenütt tücsök!" (Ezerkilencszáz - részlet) „Miskolcon többször laktunk. De alig emlékszem rá... Tűzijáték vakít: avasi ünnep? Egyszer egy hatost kaptam egy nénitől! És villamost ott láttam először, s — mint csöpp gyerek — óriási búzavásárteret.
