Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

járt utoljára. Ekkorra már megváltozik véleménye: „Szeretem ezeket itt... A miskolciak mind csupaszív emberek." A Nyugat első számától kezdve dolgozott a folyóiratnak fiatalon bekövetkezett haláláig. Kaffka Margit kisfiával együtt az 1918-ban pusztító spanyolnátha áldozata lett. Kiss József (1843-1921) Mezőcsáton született. Apja falusi zsidó kereskedő, édesanyja egy Litvániából menekült zsidó kántor lánya volt. A család gyakran vándorolt, így a Gömör megyei Serkén is éltek egy ideig. Szülei nagyon gondosan nevelték, Miskolcon magán tanfolyamon, héber tanulmányokat folytatott. Majd tanult Rimaszombaton, Debrecenben és Pesten is. „..A, sárga vi%ek melancholiája Borong te rajtad, lápos Tis%a tája, Ott nő a súlyom, terem a kökény, A Tis^a partján ott születtem én. De vissza-vissza, hova út nem szállít, A Dunától vissza a Tiszáig Mentén elsülyedt boldog szigeteknek, Hol ifjúságom álmi elsülyedtek, Hol hitet, reményt, mindent elvesztettem: Aza távolság az a messzeség Aza mindörökre utolérhetetlen!..." (Két hajó — részlet) Első írói sikereit zsidó témájú balladáival aratta, de később ő lett a modern nagyvárosi ember életérzésének megszólaltatója a magyar irodalomban. Kiss József irodalomtörténeti jelentőségét e mellett az adja, hogy ő volt a Nyugat elődjének, a Hét című folyóiratnak a szerkesztője. A Hét 1890-ben indult Pesten és rövid időn belül a századvég legtekintélyesebb irodalmi, sőt közéleti orgánuma lett.