Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

elfoglalására, mint megkísérelni a rohamot. A várnak a Bodrogközre néző oldalát csak cölöpakadály és egy száraz árok védte. A folyók összefolyása felől földsánc és alsó fal övezte, s ezen a védővonalon felül az oldalán tornyokkal ellátott, igen erős ház védelmezte a külső teret. De minthogy a barmokat és az élelmiszer legnagyobb részét e külső erődítmények között őrizték, azt remélhettük, ha azokat felégetjük, megadásra kény szeri thetj ük a helyőrséget. Annyira vágyódtam szigorúbb télre, hogy könnyen elviseltem minden kényelmedenséget egy vékony sátorban, amely alig védett meg az időjárás enyhébb viszontagságaitól is. 1704 január havának első holdváltozása meghozta a fagyot. Egyeden éjszaka hidege megállította a vizek folyását, a következő éjszaka pedig annyira megszilárdította a jeget, hogy a gyalogságot rohamra vezényeltem. Tervem az volt, hogy az igazi támadást a szárazföld felől indítom, de minden oldalról körülvétetem a várat, hogy mindenütt színlelt támadásokat hajthassak végre. Kijelöltem a tisztek helyeit és vezetőket adtam melléjük. A csapatok bátran viselkedtek, parancsaim ellenére is megtámadták a földsáncot, többen át is hatoltak rajta, de lesből nyomorultul lelőtték őket. A sereg zöme visszavonult, és nem folytatta a színlelt támadást, ezért az igazi is rosszul sikerült, mert arra elegendő volt a helyőrség, hogy ezt az egy oldalt megvédje. Biztos, hogy hadaim eleinte vitézül forogtak, és okom volt azt hinni, hogy ha a színlelt támadás tovább tart, elfoglalhatjuk és felégethetjük a külső védőműveket. De akármilyen rosszul ment a vállalkozás, az ellenségben nagyon jó véleményt keltett katonáink bátorságáról, és egy második roham fenyegetésére alkudozni kezdett. Ez a vár, amely örökös jogon az enyém volt, s amelyet később lerontattam, Pálfordulás körül adta meg magát. (Tokaj 1704. január 9-én kapitulált.) Megengedtem a helyőrségnek, hogy elvonuljon Pestre. Az erődben sok ágyút és mozsarat találtunk, és ezeket felhasználtam Eger várának ostrománál a következő tavasszal." II. Rákóczi Ferenc lengyel- és franciaországi éveiről (1711 és 1717 között) részletes és színes beszámolót kapunk a Nyomáron született, Szathmáry Király Ádám (1692-1752) Napló-könyve II. Rákóczi fejedelem bujdosásairól című művéből. A versailles-i látogatásokról, a párizsi sétákról, a Napkirály haláláról, kiterített holttestének megtekintéséről csakúgy olvashatunk, mint az udvari bálokról, opera- és színházlátogatásokról. A