Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

Az Aggteleki-karszt nem túl magas, átlagosan 400-500 méteres. Legmagasabb pontja a Nagyoldal, ami 610 méter magas. Ez a magasság a Bükk-fennsík szintje. Az Aggteleki-karszt kis kiterjedése ellenére is egymástól jól elkülöníthető részekre tagolódik. A hegységnek Szlovákiába is átnyúló területe a Szilicei-fennsík, a magyar oldalon a Haragistya és a Nagyoldal található. A karszt másik tömbje a tornai Alsó-hegy. A hegység harmadik tája az Aggteleki-fennsík. A hegység felszínének kialakulásában óriási jelentősége volt az oldódásos folyamatoknak. A Bükk-fennsíkhoz hasonlóan itt is dolinákkal, víznyelőkkel, zsombolyokkal találkozhatunk. A hegység egyedi és nagyon látványos területe a karrmező és karrlejtő, de sokkal kifejezőbb a népi elnevezése az „ördögszántás". A karrosodó felszín kialakulásában nagyon fontos szerepet kaptak a növények gyökerei. Amikor a vékony talajrétegen túl ér a gyökér, az általa termelt sav oldja a mészkövet, így készíti elő a gyökér növekedésének helyét. A növény elhalása után a szerves anyag elbomlik, de a gyökerek marta üreg megmarad. A lejtésirányban folyó kisebb vízerek kis mélyedéseket, árkokat vájnak a felszínen, pontosabban oldanak és erodálnak. A kisebb-nagyobb, gyakran egymásba nyíló üregek, és a lejtésirányú árkok a szemlélőt szántóföldre emlékeztetik. Hazánk leglátogatottabb cseppkőbarlangja a Baradla. A barlang az Aggteleki-karszt gyomrában van. A karszt kőzetanyaga tengeri üledék, ami a középidő elején a triász időszakban rakódott le. A szép cseppkőbarlangok csak ebben a mészkőben alakulnak ki, de ezen az építőanyagon kívül dolomit, márga és agyagpala is van errefelé. Régen feltárt és régen a kutatás tárgya a sok földalatti járat, szakirodalma többkötetnyi. Ennek ellenére az idelátogató kutatókat ugyanúgy lenyűgözik a természet csodálatos képződményei, mint az érdeklődő turistákat, pedig mindenki tudja, a cseppkő a barlang lassú halálát okozza. Az Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék kisebbik tagja egy sasbérc-sorozat, a Rudabányai-hegység. A megkeményedett üledékes kőzetek a nyomóerők hatására összetöredeztek. A törésvonalak folytatásában elhelyezkedő vetősíkok mentén a kőzettömbök elmozdultak. A kiemelkedő rögöket nevezzük sasbércnek, melyek 2-4 kilométer szélességben, 20 kilométer hosszan nyúlnak el Rudabányától keletre. A hegy tömbjét a Bódva folyó kettévágta. A folyóvölgytől fel Tornaszentandrásig húzódik a 8 ki-