Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye természed adottságai (Fazekas Róbert)

lométer hosszú Szalonnái-hegység. Ez a kiemelkedés viszonylag alacsony, csak 520 méter magas, neve Szár-hegy. A hegység kőzetösszetétele tarkább, mint híres társának, mert a triász mészkő mellett dolomit, diabáz és riolitos kvarcporfír is van benne. Az utóbbiak nem tengeri, hanem vulkanikus eredetű törmelékes üledékek. A vulkanizmus következményeként a törésvonalak mentén forró víz tört fel. Ezeknek a forró vizes oldatoknak köszönhetjük azokat az ércteléreket és vaspátiencséket, amiket a Ruda- és a Bába-hegyen tártak fel. A Tokaj-Zempléni-hegyvidék Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik nagyon ismert hegysége a Zempléni-hegység. Elnevezése viszonylag új keletű. A tudományos élet, főképpen a geológia nem használta ezt az elnevezést, helyette a vonulat két végén található történelmi város neve után Tokaj-Eperjesi-hegységnek hívták, hívják. Alkalmazzák még a Tokaji-hegység elnevezést és a rendszertani besorolás szerint a Tokaj-Zempléni-hegyvidék elnevezést. Nem feladatunk a névváltozások értelmezése. Az új név szükségét, az új határok kijelölése hozta magával. A hegységet a megye keleti részén találjuk a Hernád, a Bodrogköz, a Taktaköz és az országhatár által közrezárva. A Tokaj-Zempléni-hegyvidék legmagasabb pontja a Nagy-Milic, 4 méter híján 900 méteres. Ez a csúcs 400-500 méterrel emelkedik az átlagmagasság fölé. A Nagy-Milicnek másik különlegessége a fekvése, mert éppen az országhatáron van, csakúgy, mint az ország másik végén a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa az Irottkő. (Korábban e két csúcs volt az országos kéktúra kezdő és végpontja). A miocén korban keletkezett hasadékok mentén feltörő andezit, riolit, dacit, és ezek tufái építik fel a hegységet. Még a turistatérképek tanulmányozásával is kideríthetjük, hogy a Tokaj-Zempléni-hegység belső tömbös egységét, egy alacsony peremlépcső veszi körül. Ez a lépcső tényleg nagyon alacsony, csak 20-30 méterrel emelkedik a környező süllyedékek felé. Körülbelül 3-5 kilométer szélességű ez a lépcső, rajta a negyedidőszak első szakaszában, a pleisztocénban lösz képződött, ami a korábban keletkezett nyiroktalajjal keveredett. A felszínt lej tő törmelékek is fedik.