Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)

nyezték. Búza fejek címmel tette közzé prédikációit, melyek a barokk próza jellemző alkotásai. Világos szerkezet, filozófiai tartalom, hosszú mondatok, sok latin idézet, a hallgatóság gyakori megszólítása, népies kifejezések jellemzik ezeket a beszédeket. II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) Kevés olyan történelmi vagy irodalmi személyiség van a magyar kultúrtörténetben, aki ilyen szorosan kapcsolódna Északkelet-Magyarországhoz, mint II. Rákóczi Ferenc. Ideköti egyrészt, hogy magyarországi birtokainak egy része erre az országrészre esett, de idekapcsolja az általa vezetett szabadságharc több fontos eseménye is. A Zemplén megyei Borsiban született, Regécen a község közelében állt a Rákóczi-várak egyike, itt töltötte élete első négy esztendejét édesanyjával, Zrínyi Ilonával. Fényűző udvartartást rendezett be sárospataki kastélyában és a szerencsi várban, ahol ifjú házasként is megfordult. Az ónodi országgyűlésen, 1707-ben mondatta ki a Habsburg-ház trónfosztását. És még folytathatnánk azon települések felsorolását, amelyek őrzik Rákóczi emlékét. A szabadságharc évei egyben irodalmi munkásságának első korszakát is jelentik. Igen kiterjedt levelezést folytatott, szónoklataival harcra tüzelt, hadtudományi értekezést, imádságokat, elmélkedéseket, történeti feljegyzéseket írt. A szabadságharc bukása után, emigrációban készítette el latin nyelven önéletírását Confessiones — Vallomások — címmel. A francia fővárosban a Napkirály, XIV. Lajos oltalmára számítva, ezzel az önvallomással szerette volna felhívni a világ figyelmét az elbukott magyar forradalomra. A szabadságharc eseményeiről külön könyvet írt, ezt már francia nyelven Mémoires — Emlékezések — címmel. írói képességei különösen itt csillognak. Világos vonalvezetéssel rajzolja meg az általa vezetett szabadságharc történetét, kiváltó okait, összefüggéseit. A két - egyébként minden különbözősége ellenére szervesen összekapcsolódó — mű ma is élvezetes olvasmány. A fojtottan indulatos hang, a körmondatok könnyedsége, ugyanakkor szenvedélyes érvelése teszik Rákóczit a magyar barokk egyik legjelentősebb alkotójává. Az Emlékiratok alábbi részlete Tokaj várának ostromát mutatja be: „Az év végén (1703) a hideg még nem volt kemény, és a Tisza és a Bodrog nem fagyott be. Nem maradt hát más reményem Tokaj várának