Borsod-Abaúj-Zemplén megye hon- és népismerete. Tanári segédkönyv (Miskolc, 2004)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma (Kovácsné Steppelfeld Erzsébet)
dött. Egy évig Telkibányán volt tanító, majd 1616 májusában indult külföldi tanulmányútjára. Lengyelországba, innen Hollandiába, majd Angliába utazott. Járt Párizsban, ahonnan gyalogszerrel folytatta útját. Heidelbergben meglátogatta a magyar diákkolóniákat, végül Nürnbergen, Csehországon, Szilézián és Krakkón keresztül tért haza. Ennek az élményekkel teli útnak eredménye a fent említett mű Nemeskürty István szavaival a „XVII. századi Európára való naivan derűs rácsudálkozás". Meg kell még említenünk Szikszóhoz való kötődését, ahol többször is járt, leveleit is keltezte innen, s ahol a helyi gimnázium, ma a Szepsi Csombor Márton nevet viseli. A BAROKKTÓL A KLASSZICIZMUSIG Ez a korszak sem nélkülözi az izgalmakat. Az ellenreformáció hatása már érződik. Az emberi gondolkodás történetében nyilvánvalóan újdonság, hogy mindenkinek dönteni kell melyik egyházat, melyik teológiát választja. Miskolcon Kelemen Didák tevékenysége erőteljesen hozzájárult, hogy egyre többen választották a katolikus vallást. De ekkor dúl a Rákóczi szabadságharc is, melynek eseményei az itt élők mindennapjaivá váltak. Azután a XVIII. század végén a felvilágosodás alakítja át a gondolkodást és a világról alkotott képet. Magyarországon is a kulturális haladás, a nyelv művelése kerül előtérbe a nemzeti lét védelmének érdekében. Kelemen Didák (1683-1744) Kiemelkedik a kor neves katolikus igehirdetői közül. Az erdélyi Baksafalván született. Belépett a minorita rendbe, ahol rendfőnök lett. Fáradhatatianul járta a falvakat, összegyűjtötte és tanította az elhagyott gyerekeket, rendházakat és templomokat épített, hozott rendbe. Miskolcon is ő hozta létre a minorita rendházat és a mai Földes Gimnázium helyén a minorita iskolát. Különlegesen szuggesztív személyisége is magyarázhatja, hogy missziós ájtatosságainak igen nagy tömeghatása volt, már életében legendák kapcsolódtak személyéhez, úgy vélték, az ő imái mentették meg Miskolcot 1738-ban a pestistől. Halála után - a miskolci minorita templomban van eltemetve — hívei boldoggá avatását is kezdemé-