Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Az Avasi templom és temető XVIII. évszázada (Gyulai Éva)

riával vonassák be, és apró vasszegekkel szegeztessék le az engemet szerető kedves feleim és édes atyámfiai, semmi pompáskodást kendőző címereket ne csináltassonak, sem héjjában dicsírő oratio és búcsúztató verseket koporsóban szállott és semmit nem szólható nyelvű testem felett ne mondassonak, elégségessek lévén utolsó tisztességem megadására tiszteletes prédikátor uraimék által Szent Tanítások az Idevességnek útára mindeneket oktató Isteni Szent írásbúl. Temetésem pedig, ha az Úr Isten ezen alázatos kívánságomat betellyesíti, már lelkére nézve menyben örvendező első kedves feleségem, néhai nemzetes Némethi Borbála aszszony temetőhelye mellett az miskolci templom cinteremében legyen."

34 Az Avasi templom és temető a modernizáció korában is megőrizte különleges presztízsét, ezt igazolja, hogy másodlagosan mind Paloczy László, mind Szemere Bertalan sírját és síremlékét a templom előtti hegyoldalban helyezték el, s ezzel mintegy Miskolc panteonjává tették a sírkertet. Paloczy László, az országgyűlés korelnöke 1861. április 27-én végbement temetése még a rendi korszak külsőségei szerint zajlott, ez volt az utolsó pompás nemesi végtisztesség Miskolcon. A temetést megelőző napon a koporsót a Kádas utcai Újtemplomban ravatalozták fel, s már a temetési menet is a vitézi temetéseket idézte, az élen lovasok haladtak, az égő fáklyákkal övezett koporsót szállító kocsi elé lovak helyett miskolci polgárok fogták be magukat, a nemzeti és gyászlobogók között ott volt a Paloczy család régi időket idéző címeres halotti zászlaja is. Másnap az Avasi templomban folyt le a szertartás, és ideiglenesen a koporsót is itt helyezték el, amíg az Avas oldalába tervezett sírbolt el nem készült. A templom falait fekete drapériával vonták be, mindenhol halotti címerek függtek, a délután 2 órakor kezdődött temetés egészen este 7-ig tartott.

35 A XIX. század második felében a középkori templom egyre inkább alapos restaurálásra szorul, s az egyház konzisztóriuma 1873-ban halaszthatatlannak nevezi a teljes felújítást. A kor szemlélete azonban már nemcsak hatalmas templomként, hanem egyre inkább országos jelentőségű és az utazókat vonzó műemlék gyanánt tekint az épületre. 1878-ban a kor egyik legnevesebb építésze, Steindl Imre is felméri az épületet, s az Országos Régészeti Társaság is a stílszerű helyreállításra buzdítja a miskolciakat. A millennium idején elkészül a rekonstrukciós terv is, melyet a Műemlékek Országos Bizottsága megvalósításra alkalmasnak talál. 1912ben Lux Kálmán készíti el a restaurálás tervét, miközben a miskolci re34 H. M. L. XIJI-1. 5. VIII. B/39. 35 SZENDREI J. 1886-1911. IV. köt. 244.