Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Az Avasi templom és temető XVIII. évszázada (Gyulai Éva)

formátusok már elkezdték az építkezéshez szükséges pénz összegyűjtését.

36 A templom egyre ismertebb és elismertebb lesz az ország művelt közvéleménye előtt, a városról készülő képeslapok nagy hányada az Avasi templomról és az előtte fekvő térről készült fényképek alapján készül. Minden arra mutat, hogy sikerül a nagyszabású terv, és a leromlott állagú középkori műemléket méltó és szakszerű módon helyreállítják. Az első világháború kitörése azonban közbeszól. A műemlék templom kutatása és helyreállítása Az első világháború után a templom tetőszerkezete tovább romlik, szükség lenne teljes cseréjére. A miskolciak szívesen választanák az olcsóbb, palával való fedést, a műemléki hatóság azonban ragaszkodik a fazsindelyhez, amely jobban illik az értékes műemlékhez. A huzakodásnál az ésszerűség és nem a tudományos igény kerekedik felül, így az 1920-as években a fedélszék egyes gerendáinak kicserélése mellett barna palával újrafedik az épületet. A műemléki helyreállítás első jele azonban, hogy a keleti oldalon két befalazott gótikus ablakot is kibontanak és viszszahelyeznek eredeti helyére és funkciójába.

7 A műemlékek rekonstrukciójának hazai történetében is igen jelentősnek bizonyult az a kezdeményezés, hogy a miskolci középkori épület tudományos igényű helyreállítását régészeti feltárás kísérje, illetve előzze meg.

38 Először 1935-ben az északi cinteremnek nevezett előcsarnok környékén a templom belső falán végeznek feltárást, mely során a vakolat alól előkerülnek az eredeti falazások. A templom nagyszabású feltárását azonban Megay Géza, a Borsod-Miskolci Múzeum szakembere kezdi meg 1941-ben, aki a kripta sírjait is feltárja, a bennük talált leleteket pedig a múzeumnak adja át.

40 Az ekkor napvilágra került XVI-XVIII. századból való sírok igazolták, hogy a református egyházhoz került templom két évszázadig a miskolci elit temetkezőhelye volt. Számos viselet megmaradt a sírokban, ezért Megay Géza ásatása a hazai művelődéstörténetet is jelentős leletanyaggal gazdagította. A régészeti feltárással egybekötött rekonstrukció során azonban az előkerült középkori freskómaradványokat nem sikerült konzerválni, így ezek az értékes leletek semmivé lettek. Az 36 NOVOTNY Gy. 1982. 37-39. 37 NOVOTNY Gy. 37-39. 38 FELD I. 2003. 39 NOVOTNY Gy. 1982.42. 40 MEGAY G. 1970.