Református templom és temető a miskolci Avason (Miskolc, 2003)

Az Avasi templom és temető XVIII. évszázada (Gyulai Éva)

A Szepessyek a református egyház patrónusai voltak, sőt a gondnoki teendőket is ellátták. A templom nemcsak a végtisztesség, a temetkezés, hanem a nemesi reprezentáció helyszíne is volt. A cinteremben felravatalozott nemesek koporsóit halotti címerekkel díszítették. Az ide temetkező nemesi elit halottai zászlaját elhelyezték a templomban, még a XIX. század végén is a templomi karzatról lógott le Szepessy János és unokaöccse, Zsigmond halotti zászlaja, ezek később a múzeum gyűjteményébe kerültek.

32 A templomi temetkezés a XVIII. században is különleges kiváltságnak számít, a Nagytemplom melletti temető azonban - szűkössége ellenére - továbbra is a város legnagyobb református temetője marad, bár a reformátusok újabb temetőket nyitnak, és a különböző felekezetek is saját temetőkkel rendelkeznek. A városban szervezetileg egyetlen református eklézsia működik, de Miskolc újkori, városrészekre oszló városszerkezetében az Avasi templom egyre inkább a Piac (fő utca) Szinva-menti részének és a Papszer környékének lakosságát szolgálja ki, a város többi negyedében lakók az egykori Újváros szélén felépült református Újtemplomba járnak, illetve a Mindszenti katolikus plébániához tartoznak. Még inkább igaz ez a temetőkre, amelyek valóban a közeli városrészek szerint osztják meg a népességet. Az újkori halotti kultusz több sírjele megmaradt az Avasi temetőben, ezek közül is kiemelkednek a koporsó alakú sírkövek (melyeket tévesen szarkofágnak nevez a köznyelv). A családok a sírkertben egy helyen temetkeztek. Aszalay Ferenc, Rákóczi udvari titkára, a református egyház követe, a pataki kollégium patrónusa feljegyzéseiből kiderül, hogy anyját, Aszalay Andrásné Dőry Zsuzsannát 1712-ben unokája, Aszalay László mellé temetteti a miskolci temetőbe.

33 Dőry Zsuzsannát azért nem temethették férje, Aszalay András borsodi alispán mellé, mert a család 1706. szeptemberében Miskolc felégetése elől Gömör megyébe menekült, s itt halt meg az alispán, s fia a csetneki evangélikus templomba temettette el. Aszalay Ferenc 1728-ban kelt végrendeletében már azt kéri, hogy koporsóját felesége mellé helyezzék a miskolci Nagytemplom cintermébe, vagyis temetőjébe. Testamentumában egyszerű református halotti szertartásáról is rendelkezik: „Porrá való testem koporsóját csak fekete rása maté32 GYULAI É. 1997. 33 Anno 1712. 19. Apr. Miskolcon szállítván ki Isten ő Szent Felsége édes Asszonyom Anyámat déliesti 2 1/2 órakor életének 53-dik esztendejében, temettettem el 22. Apr. szép halotti solemnitassal az miskolci Nagy Templom kerítésében dél felől, az szegény fiacskám, Aszalai László teste mellé. HML. XIII-1 (Aszalay-Fáy es. lt.). 2. Gazdasági napló 1705-től