Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1865. év

is 954. vám font súlyút, néhai Trillház György, és Napravszky Jánosné, Krausz Susánna. - E' három harangok, még folyó év Januar 28-án hozattak bé a' városba, a' testvéregyházak' harangjainak zúgása mellett, és April 11-én húzattak-iél, a' toronyba. - A' Korona Vendéglőben tartott dísz lakomán lelkes áldomásokat hallottunk, ennek folyama alatt, Máday Károly superintendens úr, kinek erélye hozá létre a' tornyot és harangokat, úgy Furman János úr is, ezüst billikommal ajándékoztattak-meg. Estve tánczvigalom adatott. A' templom, és torony' építésének, történelmi vázlata, e' nap' emlékére nyomtatásban megjelent, ebből ki tűnik, hogy a' miskólczi agost vallástételt követő egyház 1782. April 1-én alakúit anyaegyháza; régibb időben, a' Sajó arnóti egyházhoz tartozott, és így 83évi törekvés után, sikerült azon mű, mellyre a' befejezés' koronáját e' mai nap tűzé fel. Fényes tanúbizonysága vala, e' nap, az illető hívek' buzgalmának, áldozatkészségének, eggyetértésének, melly a' gyülekezetnek számra nézve csekély volta mellett is elébb mint két év alatt végzé bé, a' toronynak megkezdett építését, 's hozá létre harangjait; fényes bizonysága, vala, ügyességének, melly az ünnepélyt kitűnő rendel, és dísszel vezérlé keresztül. Május Május 16. Temettetett, özvegy Piskóthy Jánosné Bató Eszter asszony, ki még 13-án hólt-meg. Dús, gazdag szülői, a' temetésnek ünnepélyessé tételével is tanúsiták, eggyetlen eggy gyermekük iránti kegyeletüket. Az elhunyt még csak 27 éves volt, eggy évvel ez előtt, még olly virító egésségnek, és teljes erőnek örvendett, mellyek után még fél század betöltését is lehetett reménylenie; de, a' mi földi, az, mind csak mulandó. Hamvai, a' tetemvári sírboltba tétettek, diszes érez koporsóban, és értékes ruhákban, melly sírboltot Bató István úr, és Imre Eszter aszszony, ez előtt pár évekkel igen szilárdan építettek. A' temetést Zsarnay Lajos superintendens, és Kun Bertalan lelkész urak' imája és alkalmi beszéde, valamint a' sárospataki éneklő kar' gyászdallamai érdekesíték, - s hogy temérdek nép volt jelen az, magában értetik. Junius Junius 29-én reggel 3 negyedkor hatra indultam ungvári utamra, Scultéty Nátán kedves sógoromékhoz, az ő lovain, és kocsiján, velem jöttek, nőm, Emma és Luiza leánykáim. Sáros Patakon, hol, 1838. őlta nem voltam, az idő rövidsége miatt, csak is, a' sírkertet néztűk-meg, 's ott találtuk Somosy János, és Pálkövy Antal jeles tanárok' emlékeit, és több tanúlók' emlékköveit, mellyeket pálytársaik' kegyelete állított. Sátor Alja Újhelybe, este 7. órakor értünk-bé, szálltunk a' Vadászkürt fogadóba, a' piaezon. A' hazáért elvérzett insurgensek' emléke, mellyek felirata, alig olvasható már, kiűjitást igényelne. Junius 30-án reggeli 6. óra után, elhagytuk, Újhelyi Utunkban legnevezetesebb hely volt Lelesz, a' Latorczán hidason mentünk által, a' szél miatt eggy kis aggállyal.