Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1867. év

December 21-n reggeli vonattal indultam Pestről, Miskólcz felé, az utasok közt ismerkedtem meg Hajnal Ábel, református jeles lelkésszel. Czélom volt Puszta Péteribe elrándulni, de erről, a' rossz idő miatt lemondtam. Estve felé Debreczenből táviratozám, hogy még ma honn leszek. Ám de, betölt rajtam, ezen mondat „az ember tenez, az Isten végez." A' nagy mérvben szakadó hóban, és erős hófuvatokban, Király Telek és Nyíregyháza között, az egész vonat fennakadt, eleinte azt hittük, hogy e' bajból majd csak kimenekülünk; azonban besetétedvén, végre síri csend állván-bé láttuk, hogy, az éjjet itt keilend töltenünk. Szerencsére olly coupébe jutván, melly telve volt, ezen felül, a' szomszéd coupé sem lévén tőlünk teljesen elválasztva, a' kölcsönös szenvedés megenyhíté bajunkat, csak eggy úrhölgy volt köztünk kétségbe esve. Midőn némellyek közülünk kilépni akartak, akkor vettük észre, hogy zárva vagyunk, végtére is találkozott közülünk eggy izraelita ifjú, ki, felnyitá az ajtót; de a' kiszállott férfiak, azzal léptek vissza, hogy az utolsó ítélet van jelen. Szerencse, hogy Zólnay Sándor tanácsára, sylvoriumot, és süteményt hoztam magammal, mert, már az éhség is kezdett jelentkezni. Minthogy nappal alig ettem valamit. Az éjjet szunyókálva tőltvén-el. - December22-én reggeli öt óra tájban, lámpánk' olaja is kiégett. Végre, kivi­radt ugyan, de még jobban elborzadtunk, a hófuvatok megnevekedésétől, s bosszankodtunk azon, hogy a' vasúti személyzetből senki nem jött felénk sem. Eggy pár fiatal emberek, vállalkoztak, az őrházakba menetelre, sikerűit is nékik, onnét sült kromplit, pirított barna kenyeret hozni, ekép' legalább némikép' megújultunk, végre déli 11. óra tájban, megérkezett a' szabadulás ideje, a' hótorlaszok elhányatván, a' mozdony megindult, 's a' nyíregyházi indóházba száltunk-bé. Ezen nap, csak várakozás­sal tőlt-el. December 23-án estve, végtére, megnyílván a' vaspálya. Miskólczra haza értem. Itten, kedves nőmet, elesés' következtén feküdve találtam; de még nagyobb volt miat­tami nyugtalansága. Miután azon hiedelemben, hogy az utasoknak Nyíregyházán baj nélküli tartózkodása Miskólczon, a' vasúti hivatal' útján tudatva van, - újabbani távira­tozást feleslegesnek találtam. A' vidékből egész utazásom alatt, semmit sem engedett látni a' rossz idő. Pestről vélem jöttek; özvegy Barczikay Jánosné, Fazekas Jósef kartársam, Pilta Miklós úr. ifjú Báró Vay Elemér. Ezen hó utóbbi napjaiban is megakadt a' vasúti közlekedés, a' nagy hófúvások miatt. Az 1867-dik év, nemzetünknek lázas ingerültsége között derűit-fel. mellyet, a' közelebb kibocsájtott hadkiegészítési nyílt parancs okozott. Nem sokára, azonban, a" magyar ministerium' kinevezésérőli hírek terjedtek-el; de, a' türelem' végpontjáig kizak­latott nemzet, nem bízott már ezekben sem. Végtére Februar 18-n gróf Andrássy Gyula, minister elnökké csakugyan kinevez­tetett, és a' ministerium' alakítása megkezdetett; azonban, ezeknek hírét a' kisanyarga­tott nemzet közönyösen fogadá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom