Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1867. év

Miskólczon ugyan kivilágosítás rögtönöztetett, a' nyomdából alkalmi versek szórattak, a' Cassinóból Deák Ferenczhez üdvözlő távirat küldetett; de a' kivilágított ablakok' betöretése, czáfolhatlanúl igazolá, hogy sokan bíztak a' felmerülő eseményekben. 19-n a' színházban „Mátyás, király lesz", czimű díszelőadás tartatott, 23-n olvastatott fel, az országgyűlésen a' teljes ministerium' kinevezése, Maitiusban, Miskólczon, hála ünnepek tanattak, a' polgári egylet <Cassinó> Deák Ferencz' képét megszerezni, és hozzá, üdvözlő iratot intézni határozott, a' színházban, a' ministerek' esküje díszelőadással ünnepeltetett. A' csendőrség (^Gendarmerie:) Magyar Országon, nem sokára feloszlatott. Junius 8-án Ferencz Jóseíriek magyar királlyá, és Erzsébetnek magyar királynévá koronáztatása, Budapesten rendkívüli fénnyel ment-végbe. De, ezen ünnepély sem volt árnyak nélkül. Matild herczegnő, Bécsben megégés' kövekeztén gyászpadon feküdt, a' király' fivérének Miksa mexikói Császárnak hadi törvényszék általi meglövetéséről már ekkor, hírek szárnyaltak, a' mi 19-n csakugyan valósult is. Kossuth Lajosnak. Deák Ferenczhez intézett nyili levele pedig, megzavaró az elviékel. Az országgyűlési pártok' hatása kiterjedt, a' megyékre is, eggy rész, korszerűnek, helyesnek találd, az austriai házzal, ha bár nagy ároni kiegyezkedést is; más rész pedig, az ország' jogai' eljátszatását, elárúltatását hangoztatá mindenfelé. Utóbbinak főindokai voltak azon megmaradt gyűlöletes adónemek is, mellyeket, az absolutizmus hozott-be, mint a' fogyasztási adó, dohány egyedárúság, béllyeg, örökűleti százalék, és a' honvédelem' 's pénzügy rendezésének elmaradása. Hevesbe királyi biztos küldetett, s a' megyei bizottmány eggyidőre felfüggesztetett, ezen ügy' valamint Böszörményi Lászlónak, a' Magyar Újság' szerkesztőjének ügye is, eggyik nevezetes tárgya vők, az országgyűlésnek, 's annak igen sok idejét vevé igénybe. Fájdalom! hogy a' pártoknak egymás irányábani érzelme, a' magán életbe is átvitt gyűlőlséggé fajult, és a' megyei, 's városi alkotmányos tisztviselők, választásánál is többnyire annak politicai véleménye; nem pedig, képessége, 's jelleme bírt döntő befolyással. December végén, a' delegatio tagjainak választása, és az izraelitáknek egyenjogositása megtörtént. Az alkotmányos élet' hajnala' íeltűntével, megyénk két pártra szakadt, eggyik Szathmáry Király Pál alispánt, és híveit óhajtá megválasztani; másik vétkül tulajdonítván Szathmáry Király Pálnak, és tisztviselő társainak 1863 tőli szolgálatát, Mocsáry Lajost tűzé ki, első alispánul, 's a' többi tisztviselőket is, baloldaliak közül óhajtá; mind két részről a' legnagyobb eréllyel vitettek a' mozgalmak, az Aprili 3-dikai conferentia, nem volt már képes kiegyenlítést eszközölni, April 7-n. Mocsáry Lajos 'a miskólczi református egyház' főgondnoki hivatalába igtattatván-bé, estve, irányába demonstratiót tettek politicai tisztelői, fáklyás zenével, és alkalmi beszéddel. - Borsod megyének idősb báró Vay Miklós' leléptével, fivére báró Vay Lajos neveztetvén-ki, főispánává, székfoglalását ápril 30-n tartá, a' megyei tisztújítás Május 2-k, 3-k napjain, ment végbe. Szathmáry Király Pál, időközben Torna megye' főispánává neveztetvén ki, miután első alispáni jelöltséget más nem akart vállalni, Mocsáry Lajos, felkiáltás által választatott meg; második alispánná lett szavazatok' többségével Ragályi István Somogyi László provisorius, és érdemdús alispán' helyébe. Főjegyző Lévay Jósef, főügyész Szűcs János, fő szolgaitíró miskólczi járásba, Melczer Gyula.