Szűcs Sámuel naplói 2. 1865-1889 (Miskolc, 2003)

1884. év

rohamosan lepte meg, a tiszai községeket, ezeknek, még kiszámíthatatlan károkat okozott, az eként sújtott területek adójának elengedése iránt a kellő lépések megtétettek. A megye székházánál czélbavett építkezések, a megye alispánjának jelentése folytán egyelőre elhalasztatnak. Az elhunyt Nikell Aurel helyébe helyettesített Csízik Elek egri járásbeli tiszteletbeli szolgabíró működése Novemberig fog terjedni, a megüresült alszolgabírói állomás akkor fog betöltetni. Főispán Ő Méltósága, Ballagi Bélát tiszteletbeli aljegyzővé, - Hekkel Károlyt tiszteletbeli alügyésszé dr. Reisz Józsefet, a miskólczi járás orvosává Szentmiklóssy Kálmánt a Szent péteri járás t. alszolgabírájává nevezte-ki. Augustus 6-n. vette kezdetét, a miskólczi országos dalárünnepély, tekintve, a részvevőknek, az ország különböző vidékeiről, és nagy számban megjelenését, ehez hasonló ünnepély Miskólczon még nem volt. - Ennek lefolyását, az erről kelt Emléklapok adják leghívebben elő. - A dalárok bevonulása Augustus 6-dikának délutánán díszesen történt-meg. A dalárdák kibontott zászlóik élén, vonúltak-be, zene szó mellett, a Fő útcza telve volt a várókkal, az emeletekből női gyengéd kezek szórták reájok a virágokat. A városház terére jutván, itt a városi bérházaknak, felékesített álványáról a város fő polgármestere tartott hozzájok beszédet, mellyre id. Ábrányi Kornél egyesületi titkár válaszolt. - A vasútnál Mikuleczky István a miskólczi daláregylet elnöke fogadá a dalárokat. - Ottan Bartay Ede egyesületi elnök válaszolt. Még ezen a nap, esti 6 és 1/2 órakor, a városház nagy termében értekezlet tartatott, mellynek elnöke Báró Vay Béla megyénk főispána volt. Az esti, illetve már az éjji órákban az ismerkedés a Korona udvarán, illetve ott épült nyílt helyiségben roppant közönség jelenlétté mellett folyt-le. Jász Berény kellő praecisitással de kevés erővel előadott darabja több ékezetet nyújthatott volna, a közönségnek, mint minőt az ez alkalommal különben megbocsájtható zajban adott. Debreczen „Pepi tant"-ját szokott szabatossággal, és humorral adta-elő. Az ungvári dalárda nem hiába örvend ki-érdemlett hírnevének, Liszt Cantateját megkapó erő, nagy biztonság, és olly tökélletes színezéssel adta-elő, minőt csak olly mérvű hangerővel rendelkező dalegylet adhat, mint, ez. Rima-Szombat számolhatott volna, a körülményekkel előbb, mint az általa előadott darab szép piánóit, s így a darab becsét s saját, - különben jó hírét, - a folytán nevekvő zajban csaknem veszélyeztette. Szegszárd méltó, múltjához, Szathmár czigányzenéjével, hatalmasan ébresztette őseink emlékét. Szeged, Újhely, Kecskemét, Miskólcz, dal egyletei, nemkevésbé járultak az est sikeréhez, mint, az elébbiek, mig az Eger, és munkácsi még csak egy év óta fennálló egyletek, az országos dalegyletek, virágzó jövőjének adták bizonyos jelét. Augustus 7-ről a Borsod Megyei Lapok így ír: „Az első verseny Augustus 7-én 7-1/2 10-ig. Lapunk zárta előtt kedves kötelességünk számot adni, az impressióról, melyet az öszverseny, s a minta dalárdák versenye tett reánk, azt mondtuk kedves kötelesség; de nehéz is. Annyi szépet annyi remeket hallottunk, mintha, csak a dall múzsá-