Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1842. év

erővel felkőit, 's elakart menni, és nem lehetett nyugton maradásra bírni. Utoljára is, csak az segített, hogy csontvázhoz hasonlító testében nem volt annyi erő, melly - bár ágyából felkelt, - segítségünk nélkül, czéljára elegendő lett volna. 3-án Edes Atyám' betegsége vigasztaló jeleket kezde felvenni. 8- án évnegyedes közgyűlés. Thassy plebanus, kikelt az egyházi rendből lévő táblabíráknak a' nyomtatott névsorból történt kihagyatása ellen, és kivítta azoknak betétetését, kikhez, a' megye' tisztviselői karából való táblabírák is hozzá tétetni rendeltettek. Zalának az ismeretes illír gúnydal felől értesítő levele' felhívására, ő Felségéhez írunk, az ezredes' elmozdítása eránt. 9- én Varasdnak, a' törökországi keresztyények' elnyomatásáról latin nyelven szerkezett levelére felírás határoztatott. Egy másik, szinte latinul írtt levele, csak élénk vita után olvastatott-fel, 's határozat lőn tudtára adni, Varasdnak, hogy ezután küldendő leveleit hozzánk magyar nyelven írja. 10- én ment végbe, a' töwényszéki hatvan táblabírák' választása, az eredmény 12dikén adatott-bé, közgyűlésünkre, és örömünkre igen jóit ütött-ki. Elnökökké épen azok választattak, kiket az ifjúság kiszemelt, a' többi ötvennégy egyének is, a' táblabírói karnak, egy-kettő' kivételével - legjelesbjeiből állanak, kiknek választása, értelmi, vagyoni, vallási tekinteteket nézve helyes arányban történt. - Mint, minden újjítás, úgy ez ellen is, számos kárhoztatásokat hallunk mindenfelé! Eggyik állítja, vége van, a' függetlenségnek, midőn szabadválasztás alá esik a' bíró. - másik így szóll: az el nem választattak, mintegy pelengérre vannak kitéve, harmadik, ez vagy amaz hatvan évest elmellőzni, és huszonegy évest megtenni, nincs rendén és a többi. 'S, az illy gondolkozásúak, rövid létet jósolnak, mostani intézkedésüknek, az első aggodalomra, azt lehet ellentvetni, hogy bár, nem egészen alapnélkülinek látszik is, mostani rendszerünk, még is jobb a' réginél, mivel ez előtt, nem a' közbizalom választván, mindenki, és így bármely tudatlan bíró is ítélt. A' másikra, - az elesés nem szégyen, és a' szabadválasztásnál köz sors, jövendőben választatnak ollyanok is, kik most kimaradtak. Harmadikra: idősebbség, nem mindenkor ád érdemet. A' választott Táblabírói kar, következő tagokból áll: Elnökök: ifjabb Bük 'Sigmond, Miklós Ferencz, Miskólczy Péter, Nagy Gedeon, Ragályi Sigmond, báró Vay Lajos. Táblabírák: Apostol Pál, Bakos György, Balogh János, Bárczay László, Bene Jósef, Csomós Mihály, Draskóczy Sámuel, Fekete András, Fodor Ágoston, Garas Sámuel, Gencsy Jósef, Herke Lajos, idősb Kapczy János, Kis Károly, Klobasitzky Ágoston, Kun Lajos, Kun Miklós, László Jósef, Lengyel Jósef, Lónyai László, Lossonczy Gedeon, Lossonczy László, Lukács István, Lukács Lajos, Máry Pál, Máriássy István Kálmán, Máriássy László, Máriássy Menyhért, Máriássy Tamás, Majláth Sándor, Nosticzius János, Okolicsányi Ferencz, Orczy János, Pilta Ádám, Pilta Miklós, Puky István, Rácz János, Ragályi György Soltész Nagy János, Szalay Antal, Szedlieczky István, Szent Imrey Gábor, Szent Imrei Jósef, Szepessij László, Szepessy Jósef, Szűcs István, idősb. Szűcs Sámuel, Szűcs János, Thassy Miklós, Tomka László, Török Alajos, Tőrös Tamás, Zsóry László, Vadnay Lajos.