Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1842. év

16-án Az Edes Atyám' betegsége, többféle phasisai után, tegnap előttől fogva, vigasztaló jeleket kezd felvenni. 20-án indult Apostol Jósi Pestre, hol, mint királyi táblai jegyző, pályáját Kóczán Jósef Úrnál tőltendi, véle eggyütt mentek, Ardai Károly, Szilassy Geiza, és Vadnay Rudolf. Apostol Jósef elmenetele által, ismét nélkülöznöm kelletik, eggyik legkedvesebb emberemet. 22-én. A' Csermőkén már elég érett szőllőfürtöket lehete találni. 27- én. Látogatott-meg, Pap Sámuel, kinél, Eperjesen, 1833/34-ik évben laktam. Tőlle haliam nejének, folyó esztendő tavaszán, - Handtel Sámuel Imre Úrnak pedig, múlt év' végén történt halálát. Ma temettük Miskólczy Pétert, ki, Hetvenen túl haladott éltében, megyénknél, 's egyházunknál, annyi érdemet szerzett, hogy, köz sajnálkozás kísérné sírjába a' boldogult, folyó hóban törvényszéki elnökké ismét elválasztatott, az árvaszéki elnökséget is, ez évben újra vállaira vevé. Helyét méltólag, eggy hamar senki sem fogja pótolni, mert, kivált ez utóbb említett hivatalt hasonlíthatatlan buzgósággal vivé. A' mi háznépünk is, eggyik legjobb emberét veszté benne, az Édes Atyámnak közelebbi sorsát, igen szíven viselé, nyavalyájában naponként is, többször meglátogatá. - Utoljára, valami két héttel ez előtt volt nallunk. 28- án folyó hó 24-én tette-le, Károly fő herczeg, az asperni hős, a' budapesti Lánczhíd' alapkövét. Ma, délután Kun János barátomnál lévén, Szontagh Gusztáv az általa termesztett, külországi fajtájú, igen jeles dinnyékből megvendégelt. Ha, minden ember, csak, annyi termesztményt hozna is létre, mint Szontagh, az idén, mennyivel, jobb lábon állana, honunkban a' termesztés! 31-én. E' hónapban sok keserves órákat élt-le, házunk' népe, mellynek fejét, az Edes Atyámat, inlázzá változott nyavalyája, közelebb állítá a' sírhoz, mint az élethez. Mi, csak nem egészen le valánk már veretve, azon csapásnak csak sejdítése által is, melly fejünk felett lebegett. - Ha van. a' mi, illy helyzetben, némileg enyhíti a' bút, a' köz részvét vala az, melly, sorsán igen szépen mutatkozék, - most látom, melly sok jó embereink vannak, s milly szép, úgy élni, hogy azokon kívül, kiket vér csatol hozzánk, még a' távolabbiak is, részt vegyenek, szerencsétlenségünkben, mi, mindent, elköveténk, mivel csak betegségében, enyhítésére leheténk Edes Atyánknak, Vágó Jósef bátyánkai felváltva virasztgatánk ágya mellett. - Végre, az orvosok, Regéczy, Kathona és Zatrogh' munkáinak Isten után lett annyi sikere hogy már, e' hónap' vége felé, ha csak eggy két óra negyedet is, fel lehet a' szobában, adná az ég! egésségének mi elébbi helyreállítását!!! September 4-én az avasi egyházban, oskolai ünnepély tartaték, mellyen, református Lyceumunk' volt igazgató oktatója, KoiponayJósef, 22 évig viselt hivatalától búcsút vőn, Szent Pál' szavain alapuló beszédének czélja volt, a' sokat ígérő ifjú képét adni, 's ennek