Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1849. év

1849-Január elsőbb napjai, hazánk' gyásznapjai valának, az országgyűlése Pestről, a' császáriak' közelítése miatt Debreczenbe költözött, vivén magával, a" magyar koronát, és a' banksajtót is. Kassánál, 4-dikén Schlick a' magyar tábort szétverte. 5-én Windischgrátz' seregei, Pestet megszállották. Ennyi csapás után, némi örömül szolgált, Schlicknek, a' Hegyalján, 22-én, és 23-n Klapka György általi megveretése. 25-én Schuczig császári királyi tábornok megszállotta Miskólczot. Februar 7. azonban, Dembinszki' bejövetelével, örömnap derűit városunkra. Ez időtájban vívattak-ki, az iglai, branyiczkai, hidasnémeti győzelmek, Eperjes, Kassa, visszavétettek, a' magyarok által. 14. Tornallya, ütközet színhelye lőn elhatározó eredmény nélkül. 25-eig Miskólcz, a' Dembinszki első bejövetele ólta, magyar seregek' átvonulási helye. 26. 27. Kápolna vidéki nagyszerű csatának ágyú morajjá, Miskólczra is hallatszott. 28-án Kövesdi csata. Martins 3-8-ig Miskólczon, ismét császári seregek tanyáztak, Bamberg tábornok alatt, 11-én bejött huszárok, előpostái voltak, a' magyarok' közlekedésének, a' mint ló. 17-én Görgey' serege bé is jött. Martius elején, Szolnoknál, a' császáriakon nagyszerű diadal vívatott-ki. Martius 15.-e Debreczenben megünnepeltetett; a forradalom nem sokára tetőpontját érte el. April 14. kimondatott, a' Habsburg lotharingiai háznak a' magyar trónról száműzetése. Kossuth Lajos pedig, az ország' kormányzójává lőn. Ezen vakmerő lépést szerencse kíséré, Nagy Sarlósnál, 19-én igen megverettek, a' császáriak. 24-én pedig, a' magyarok bementek Pestre, mellyet a' császáriak elhagytak. Május' elején az országgyűlés, az újabb ministeriumot megalakítá, Szemere Bertalan ministerelnök Respublicai irányt tűzött-ki, hírlapja is respublica nevet viselt. Azonban, az ország, soha megtisztítva nem volt a' monarchiáért harczoló seregtől. Budavárából, Henczi Pestet bombáztatá, míg végre. Május 21-n Buda, a' magyarok által bevétetett. És így, az ország' testvér két fővárosa magyarok' kezébe jutott, négy és fél hói járom titán. Óh!, de, milly, múlékonyak, az életnek ollykori örömsúgarai; mint ezek' híre városunkat új életre kőké, másnap, tudniillik 23-n olly lehangúltság, 's néma fájdalom fogott-el, mindenkit, minőt még soha, nem láttam, a' ministérium hírűladá, az orosz interventiót, Keresztes hadra, országos böjtre, imádkozásra híván-tel a' népet, illy szokatlan intézkedésekkel réműlést árasztott-el, azt kellett hinnünk, hogy valóban a' kétségbeesés' harcza áll előttünk, melylyet a' világ' durva óriásával keilend megharczolnunk, 's már, az olly biztosnak mondott francz, és angol segedelmek sem nyújthattak vérmes reményt, olly távolság miatt, és olly sereg ellenében, mellyre Austria, mint szövetségesére biztosan számíthatott. Junius 29én Miskő)lczot, az orosz' temérdek tábora megszállotta. Paskievics' vezérsége alatt, véle volt, a' Czáf lia, Constantin is. Szörnyű pusztítást szenvedett Miskólcz, és vidéke, mellynek dús áldásai akkor pusztítattak-szét, midőn már, csaknem kezeinkben voltak, hogy, a' csapás' száma nevekedjék, a' cholera is, a' legnagyobb fokra szállott az orosz sereg között, ezerek estek áldozatul, a' halál' öldöklő angyala nem kímélő, a' lakosokat sem, kik közül, már az orosz sereg' bejövetele előtt is, számosan húltak-el. Városunk, eggy irtóztató kórtanya, és eggy nagyszerű temetővé lön, hol a' halál, a' legrémítőbb alakban dühöngött. Nevelte a' félelmet, a' rendetlenség is, és a' tisztviselők' eltávozása is, mert a' magyar kormány azt ő tőlük meg kíváná. Julius 10-ke körűi, az orosz sereg' nagy