Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1849. év

része elhagyó Miskólczot, 20-dikán, pedig, a' betegek, és eggy kevés őrizet' kivételével mind kivonult. 22-n, 23-n a' magyar hadsereg' bejövetele némi vigaszt adott, nehéz nap­jaink után, bár ez, már ekkor, végperczeihez nem messze volt. Ugyancsak 23-n az aranyosi csárdánál összvecsapás történt, 24-n, a' Bukkancz, vagy is inkább Görömböly' vidéke lőn csatahellyé, honnét, a' mieink visszavonultak, ez azon nevezetes nap, mely­lyen utoljára láttuk, a' magyar sereget. Julius 25-n Miskólcz zsólczai csata, mellyben, a' mieink ügyes ágyúzása, az oroszokat feltartóztatá, 's bennök jelentékeny kárt okozott. Julius 28-n pedig Gesztelynél, az oroszok igen megverettettek, s a' megfutamodott sereg, gyáva lárma, 's ordítozás közt vonult, városunkon által. Illy körülmények között, azon remény táplált még bennünket, hogy a' magyarok' vitézsége, és az orosz seregnek a' cholera miatt lehangoltsága, 's fogyása, még darab ideig fenntartják ügyünket, 's legrosszabb esetben is, némi kedvezmények' kinyerésével gördűlend-le. a' nagyszerű dráma' kárpitja. Annál inkább lesújtó volt, a' Görgey Arthur tábornok általi feladás' híre. Augusztus 11-n, a' ministérium lemondott, Görgey dictatorrá lőn, 13-n pedig feladá magát. Már csak Komárom vára. volt, a' remény utolsó horgonya, Klapka György tábor­nok parancsnoksága alatt, ki Augusztus' elején Ácsnál, az ellenségben szörnyű vérontást tett. October' elején, ő is letette a' fegyvert, némely engedvényeket eszközölvén ki magának, és seregének. Ennyi csapás közepette, azon hit táplált, hogy ha, eggy nem­zetnek buknia kellett is, legalább több emberélet nem esik áldozatul, azonban, mint­hogy vértanúk nélkül a' vallás sem terjedhetett-el. akará a' sors, hogy annyi honfiak' elvérzése titán, több jeles férfiakat is övedzen, vértanúi koszorú. October 6-dika. Latour osztrák minister' kivégeztetésének első évfordulati napja, tűzetett-ki, az öldöklésre. Gróf Batthyányi Lajos volt minister elnök Pesten, golyó által végeztetett-ki, a' felakasztást torkának megvérzésével hárílván-el. Ligyanekkor Aradon, tizenhárom magyar tábornokok ölettek-meg. Közülök felakasztattak következők úgy mint Gróf Vécsey Károly. Aulich Lajos, Török Ignácz, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Nagy Sándor Jósef, Knézics Károly, gróf Leiningen Károly, Damjanich János. Agyonlövettek pedig, Kiss Ernő, Desséwffi Aristid, Lázár Vilmos, Schweidel Jósef. Kevés napok múlva, Pesten, néhányan ismét áldozatul estek. Sokaknak sikerűit külföldre kimenekedni. October végén szűntek a' kivégeztetések. Ugyanezen hóban megjelent az ország' ideiglenes törvényszéki, és perlekedési rendezése. Két magyar hírlapok, úgy mint a' Magyar Hírlap, és Figyelmező, és eggy divatlap is jöttek létre. December 2-án a' Császár trónra lépésének első évfordulati napja, megünnepeltetett. - Nemsokára, a' Szerb Vajdaság felállíttatott. A' magyar bankjegyek, máglyán végzek rövid létüket. Borsodban, még Julius 1-én kitiltattak, a' forgalomból; azonban Sámuel napig folyamat­ban voltak. Különös, hogy e' pénzjegyek, a' császári hadseregnél is voltak forgalomban, mint azt, Schulczig, majd Romberg hadseregének Miskólczon lettékor tapasztaltuk. A' magvar forradalom' legfőbb oka vők sérelmeink időről időre szaporodása. Ki. hazánk köz jogát tudni akará. annak csak sérelmeinket kellett megtanulni, mert, annak csaknem minden pontjai betörettek. E' század' első negyede' lefolytával, kezdett fejlőd­ni, a' liberalizmus. Gróf Széchényi István tűzte-ki, a' haladás' zászlóját; az 1832/6-diki

Next

/
Oldalképek
Tartalom