Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

Előszó

ez az ötödik kötet névtárára, a kiemelkedő miskolci személyiségekre, akikről Szinnyei József életrajzi lexikona számára Szűcs Sámuel készítette el a Szendrei által változtatás nélkül megjelentetett életrajzokat.

10 Igaz, annyit Szendrei is megjegyez, hogy ..Szűcs Sámuel városunk múltjára vonatkozó adatok legszorgalmasabb gyűjtögetője", s a miskolci írók életrajzát „Szűcs Sámuel feljegyzései alapján" teszi közé.

11 Kilián István - mint e kötet bevezetőjéből is kitűnik - több tanulmányában foglalkozott Szűcs Sámuel naplójával, legrészletesebben 1993ban.

1- Ebben az írásában pontosan meghatározta a „napló"-t mint műfajt, s ezen belül elemezte a krónikás munkamódszerét, forrásait. Kilián István itt kitér a napló történeti adataira, a kifejezetten politikatörténeti epizéxlokra, elemző munkával számba veszi mindazokat az írókat, tudósokat, híres embereket, akik feltűnnek az írásokban, s kapcsolatban voltak a szerzővel. Szűcs Sámuel kultúrhistorikus, publicista, történetíró volt, s krónikájának történeti, irodalomtörténeti értéke felbecsülhetetlen a várostörténet iránt érdeklődők számára. A várostörténeti naplók sorát Pfliegler J. Ferenc munkájával folytathatjuk. A naplót, amely az „Életem" címet viseli, féltett kincsként őrizték a jeles miskolci család leszármazottai több generáción keresztül. A legidősebb dédunoka, Pfliegler György bevezetőjével, jegyzeteivel ellátva és szöveggondozásával jeleni meg az ..Egy miskolci polgár visszaemlékezései" című munka 1996-ban.

13 A várostörténeti monográfiák, de a naplóírással foglalkozó történészek sem tesznek említést erről a különleges és nagyon értékes naplóról. Sorai és adatai pedig gyakorta köszönnek vissza Szendrei János monográfiájából. A nem említés okát abban vélhetjük felfedezni, hogy míg szerzője élt, nemcsak korszakos ismereteket hordozó egyénisége, személyisége volt Miskolcnak, hanem az általa dokumentált történelem is hozzáférhető volt a város múltjával foglalkozók számára. A naplót Pfliegler J. Ferenc, a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara alapítója, számos városi testület és egyesület választott és tiszteletbeli tagja vezette 1840 és 1918 között. Az „Eletem" c. munka kéziratának tanulmányozása során kiderül, hogy nemcsak családtörténetről van szó, hanem egy közéleti ember mindennapjairól, s ebben a jelenségben a köztörténeten túl külön érdeklődés figyelhető meg a kereskedelemés ipartörténet iránt. Az élete, írásának, megfigyeléseinek tartalma, szakmai irányultsága így sokban különbözik a jogi pályán tevékenykedő kortárs Szűcs fivérek jegyzeteitől. A közösen álélt történések leírásában pontosan egyeznek, de a várostársadalom más-más területéről szemlélik, tárják lel Miskolc életét. Egy működő céh pontos leírását a „velünk élő történelem" szemüvegén látva nála jobban aligha lehette meg bárki. S ugyanez jellemző az ipartörvénnyel, az iparostársadalom megítélésével, érzékletes dokumentálásával kapcsolatban is. 10 SZENDREI .1. 1911. V. köt. 264-377. pp. 11 SZENDREI J. 1911. V. 264., 399. pp. 12 KILIÁN I. 1993. 329-358. pp. 13 PFLIEGLER J. F. 1990.