Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)
Előszó
A költőként, tanárként, a megyei közigazgatásban, közéletben szerepet vállaló miskolci díszpolgárként ismert Lévay Józsefről leginkább feltételezhető, hogy életéről naplót vezetett. A „Szentpéteri üres fészek" cím alatt 2001-ben megjelent, s 1892-1917 között vezetett naplója valóban fontos várostörténeti forrásanyag. 1 ' A Szepessy Pál-féle naplóhoz hasonlóan a Lévay-naplóról is az a hír járta, hogy kötetei „a háború zűrzavarában eltűntek". Porkoláb Tibornak köszönhetően fény derült arra, hogy a Lévay-naplók négy kötetét a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattára őrzi. A naplók terjedelméről 1935-ben Balázs Győző írta, hogy „a rendelkezésemre álló néhány napocska alatt az éjt is szívesen nappallá téve, egynéhány idézetet kiírhattam a hatalmas három kötetből, melyeknek elsője 390 lap terjedelmű, s 1892—1907-ig terjed, másodika 234 lap, s felöleli az 1908—1912-ig terjedő időt, harmadika 279 lapnyi, s 1917-ig eszközölt följegyzéseit tartalmazza." 15 A negyedik kötet a „Fürdői naplók" címet kapta, de a 2001-ben megjelent kiadványban ezek az „emlékek" bekerültek a háromkötetes napló időrendben megfelelő helyére. (A kél napló valójában párhuzamos volt, az egyik az „itt létet", a másik a rendszeres fürdői kikapcsolódás történéseit dokumentálta.) A kötet szerkesztőjének értékelése szerint ..... a naplók a századfordulóval, a századelővel foglalkozó filológusok számára értékes forrásanyagot jelenthetnek, hiszen számos irodalom- és művelődéstörténeti adattal gazdagítják a korszak vizsgálatára vonatkozó kutatásokat." 10 Lévay József a korabeli Miskolc nagy figyelmet érdemlő közszereplője volt, számtalan megemlékezést, előadást, szobor- és emléktábla-avatót tartott, de közgyűlési hozzászólásait is rendszeresen közzétette a helyi sajtó. Ezért naplófeljegyzései nemcsak irodalomtörténeti, hanem legalább olyan mértékben helytörténeti, „mikrotörténeti" jelentőségűek. Saját értékelésében naplója nem több, mint „feljegyezgetés", „sok minden apróság, ami körülöttem, vagy velem történt." Ez a sok minden apróság vált egy évszázad elteltével fontossá, a várostörténetről alkotott képünket színesebbé tevővé. A XVIII-XIX. századi naplók sorozatát a XX. századba átvezetve (s a Lévaynaplót kiegészítve) még egy „életmű" várja megjelentetését. Az 1838-ban Miskolcon születelt, s 1932-ben Miskolcon elhunyt Porcs János történelem szakos tanár és újságíró 1855-1916 között vezetett feljegyzései - a sokszínűen árnyalt kor miatt is - különleges érdeklődésre tarthatnak számot. A három és fél ezer oldalas napló (amelyből SÍI oldal ismeretlen körülmények között és időben elveszett) a korszak fontos iskolatörténeti, egyháztörténeti, közigazgatás-történeti és közéleti, eseménytörténeti feljegyzéseit tartalmazza. 1 " Adataival ha nem is lesz gazdagabb és színesebi) az új Miskolc-monográfia, megjelentetése mégis fontos feladata a helytörténetírásnak. Ez a napló az utolsó hagyományos értelemben vett „napló", t-i PORKOLÁB T. (szerk.) 2001. I—II. kötet IS PORKOLÁB T. (.szerk.) 2001. 7. p. 10 PORKOLÁB T. (szerk.) 2001. 9. p. 17 DOBROSSY I. 2003. -i2.-43 pp.
