Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1849. év

beszédet. (rÉsaiás XIV: 4 sat. versei alapján:) Az evangelicusoknál Május 13-án ünnepeltetett, a' függetlenség, a' nyilatkozatot felolvasá Komáromi Jósef lelkész úr: egyházi beszédet mondott Mádai Károly oktató Tanár úr. Junius Junius 1. Múlt 1848. év' rövid vázlatát maga helyén, tudniillik azon évi naplóm' befejezése titán nem adhatván, mit, akkori körülményeim miatt elmulasztottam, itten pótolom-ki. RÖVID VÁZALATA AZ 1848. ÉVNEK: A' francz forradalom, átvillanyozá Európát, ez idézte-elő, a' bécsi és pesti eseményeket. A' pestiek, tettlegesen vívták ki, a' sajtószabadságot, nemzetőrséget is alakítottak, és tizenkét pontokat terjesztettek elő, mellyek, a' nemzet' kívánságait tartalmazák. A posonyi országgyűlés pedig, Kossuth Lajos' indítványára, eggy hatalmas feliratot intézett a' királyhoz, mellyet, a' Nádor elnöklete alatti küldöttség vitt-fel Bécsbe. Országgyűlésünk April 11-én, berekesztetett, nagy küzdelmek után hozatván meg, az új törvények. Az első felelős magyar ministérium, következőleg alakúit, ministerelnök gróf Batthyányi Lajos, beliigyminister, Szemere Bertalan, külügyminister Herczeg Eszterházy Pál, igazságügyminister Deák Eerencz, vallás, és közoktatási minister báró Eötvös Jósef, közmunkák, és közlekedés' ministere gróf Széchényi István, főldmívelés, ipar, és kereskedelmi minister Klauzál Gábor, pénzügyminister Kossuth Lajos, hadügyminister Mészáros Lázár. Az űj kormány, nem sokára felmenté, a' főispáni helyetteseket hivatalaiktól, főispánok is, eggy, két kivétellel újak neveztettek, a' főispánok az oppositióból szemeltettek-ki, a' ministeriumbeli állómások' betöltése, a' feloszlatott helytartó tanács, 's kamara' egyéneiből is történt. A Hétszemélyes táblához Pesti ügyvéd is vitetett-fel, bíróul. Illy hirtelen haladás, eddig hallatlan, vala nálunk, mindezen változások, a' megyékben is változásokat idéztek elő. A' szabadság' fogalmát azomban, a' tudatlan, 's felbújtogatott nép sok helyen fejetlenségre, communismusra, magyarázta, az úrbértőli felszabadításban, úgy egyéb jogok' megadásában is, a' nemességnek, semmi részt nem akart tulajdonítani. Kikinda. irtóztató tettek' színpadává lőn. a' budai macska zenén nagy zavar történt. Posonyban a' zsidók ellen, barbarismus kővettetett-el. Mindezeknél azomban fontosa bbak valának a' hoivátországi lázongások, Magyarország ellen. Bécsben újra forrongás ütött-ki, melly miatt Eerdinánd császár Inspruckba menekült. Illy körülmények közt, Magyarországban tízezerfőnyi seregnek, mi elébbi kiállítására, tétettek felhívások, és anyagi áldozatokra; lett is ezeknek igen szép sikere, a' király pedig ministeriumunk' kívánatára, országgyűlést hívott egybe. Júniusban történt-meg, az első csata, mellyben a' lázongó ráczok megverettek, azon hóban Pesten vérengzés történt, a' magyar és olasz katonák közt. Ugyanakkor egyesűit Erdély Magyarországgal. Julius 4-én, az első népképviseleti országgyűlés Pesten megnyílt. A' haza' szükségére negyvenkét millió pengő forint, és kétszázezer katona megajánltattak, kimondat-