Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1849. év

ván, hogy a' rend, és béke' helyreálltával, a' magyar sereg, idegenek leigázására nem fog használtatni. A' rácz szerb lázadás' erősödésével, a' megyék, nemzetőrök' küldésére szóllíttattak-fel. Septemberben, a' Bécsbe felutazott országgyűlési küldöttség, a' királytól üres kosárral térvén vissza, a' ministérium lemondott. Jellachics, horvátországi bán serege, Pákozdnál megveretett, gróf Lamberg magyarországi teljhatalmú királyi biztos pedig, Pesten, a' feldühűlt néptől megöletett. A'Jellachichal eggyetértő gróf Zichy Ödön, hadi törvényszék' ítéleténél fogva, felakasztatott. A' magyar sereg, Jellachichot Bécsig üldözve, Austriában Schwechatnál megütközött, a' császáriakkal, itt, azomban, a' magyaroknak, nem kedvezett, a' szerencse, az előtt néhány napokkal történt a' bécsi zavar, mellyben, az ostrák hadügyminister gróf Latour megöletett. A' Batthyányi Lajos által alakított ujabb ministérium nem erősítetvén-meg, a' király által, a' szomszéd tartományok' katonai parancsnokainak magyarországbai beütés hagyatott meg, a magyar várak' parancsnokainak pedig, a' feladás; az erdélyi oláhok is ellenünk lázadtak, Jellachich, azután Windischgrátz teljhatalmú királyi biztosnak neveztetettek-ki. Mindezeket azomban, az országgyűlés semmibe véve, a' kormányt, az országos, honvédelmi bizottmánynak adta-ált. Elnökévé Kossuth Lajos tétetvén. Ezután, több császári vezérek törtek-bé, édes hazánkba, a' Királyhágón túl is rosszul mennek a' dolgok, annyira, hogy Kolosvár feladta magát. Ferdinánd December havában, a' trónról lemondott, utánna, Ferencz Jósef lépett-fel. István nádor, még September havában eltávozott; pedig ő az országgyűlés által, a' Jellachich elleni sereg' vezérlésével bízatott-meg. A' Gallicia felől betört Schlick, Eperjest, Kassát elfoglalta, a' magyar sereget szét kergette, egész Szikszóig haladt, az itteni ütközetből, a' mieink eggy része retirait. Ő ellene, Mészáros Lázár, tábornagy, és hadügyminister vezérlete alatt, újabb sereg alakúit, melly Miskólcznál ütött tábort, Schlick azomban, visszavonulván, a' magyar sereg, utánna indult, Budapest, az ellenség' túlnyomó száma miatt, meg nem tarthatván 1848. év utolsó napján a' hongyűlés, és kormány Debreczenbe áttétetni rendeltetett. Az eggyezésre Windisehgrätzhez, küldöttség neveztetett, mellynek ő azt felelte, „mit rebellen unterhandle ich nicht", és unbedingte Untenverfungot kívánt, a' küldöttség' eggyik tagját, gróf Batthyányi Lajos minister elnököt pedig elfogatta. Nagyon természetes, hogy midőn az ország, illy különös változatokon megyén által, eggyes hatóságok sem maradhatnak eggyhangúságban. Azon elvek, mellyeket a' hongyűlés közelebb kivívott, alig eggyeznek meg jobban valamely megye' szellemével, mint Borsodéval. Hol találhattak volna tehát nagyobb rokonszenvre, mint itten. De, illy óriási változatoknál mellyik elme állapodnék-meg? Mellyik nem gondolkoznék arról, hogy illy újítás, vértanúk, veszélyek, nyugtalanságok nélkül végbe nem mehet. Még, csak a' francz forradalomról valánk értesülve, kevés napok múlva, már is, nagy aggodalom támadt városunkban, a' bécsi bankjegyek' hírlett alászállása miatt, melly azomban nem sokára szűnt valamit; de bizony, régebb hitelét mind ez ideig vissza nem nyerte. A' mint pedig, a' pesti események' híre hozzánk eljutott, pár nap múlva, munkába vétetett a' nemzetőrség' alakítása, 's nem sokára kiállott. minteggy Hétszáz főnyi sereg, mellyből eggy civilizált fiatal ember sem voná-ki magát, középkorúak is számosan állottak-bé, néhányan, még ötvenen felül lévő férfiak is.