Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

1843. év

felette pedig, az őr járkál. A' Szent István' tornyának múlt évben elkészült tetejére valaki azt monda. 1842. War ein gutes Jahr, auch der alte Stephan hatt einen Spitz bekommen. Néhol mi is tapasztalánk, a' magyar eránt némi nemű részvétet, különösen nemzeti dalaink' tetszését. A' fentebbi napon, úgy mint Julius 23-án Posonyban, legelőszőr is, azon szomorú hírt haliam, hogy Miskólcz porrá égett. Reménylem az ellenkezőt, vagy azt, hogy e' hír nagyítva jött, de fájdalom! csakugyan megvalósult, Miklós öcsém' levele értesített, a' roppant vészről, melly Julius 19-én, városunk' legjobb részét tönkre tevé, nékünk, mind lakmind Czikó útszai házaink, és épületeink leégtek. Julius 24-én Bár szándékunk vala, még Posonyban, két, három hetet tölteni, Miskólcz' catastrophja' hallására nem nyughatván, reggel 8. órakor elhagyám Posonyt. *( Posonyban létemről még némely jeggyzeteim láthatók alább augusztus 26.) Most két eggymással ellenkező vágyak küzdenek keblemben, látni szülötte helyemet még pusztulásában is. 's tenni, mi, gyenge erőmtől telik, majd távollenni azon helytől, mellynek viszontlátását, romok, tetőtlen épületek, kormos falak, puszta kémények, kétségbe esett arczok, és nyomor fogják keseríteni. Gőzösünk, megállott Gönyőnél, Komáromnál, Esztergomnál, Vácznál, láttam Győr városát is, melly a' Dunától jól távol van, úti társaim valának Erdélyi János a' költő, Petrichevich Horváth Lázár, gróf Vay Károly, Hám János szathmári püspök, két apácza, kik Bécsből Szatmár Németibe utaztak, az apáczák' sorsán egy catholicus pap is sajnálkozék. - Esti 6. órakor, Pestet elélvén, szálltam, a' Vadászkait fogadóba, itt a' hóinap, indulandó gyorskocsira jegyet nem kaptam, pedig kívántam volna, már szintén repülni Miskólczra. Julius 25. Faragó Samuval eggyütt, megtekintem a' műkiállitást, melly az 1841-nél számra és becsre lejjebb áll. Nékem a' képek' közül leginkább tetszett, az utazó czigány család Barabástól. Tót paraszt gyermek Lybay Lajostól, a' kék domino Kürgling Henriettétől. Meglátogatám Hubay Jósef királyi személynöki ítélő mestert, Péterfalvi Molnár István ügyvédet. Bizony Tamást, Kalas Zsigát, Dobrossy István, Erdélyi Jánost. - Mai napon híves volt. Julius 26-án reggeli 4. órakor, gyorskocsin elindultam Pestről, tegnap áltfázván, igen sehogy sem voltam, kávénál és levesnél egyebet nem ettem. Julius 27. reggeli 5. óra tájban Miskólczra haza-érvén, városunkat csakugyan iszonyú romlás közt találtam. Minket is nagy mértékben ért a' csapás, Klastrom, és Czikó útszai házunk elégvén minden épületeivel eggyütt. Belső káraink azomban, számításba is alig jöhetnek kivált lakházunknál, hol mind öszve is egy kosár égett-el, a' tornáczra néző szobában a' magtár' padlásának pedig, két deszkája kapott-tüzet. Vas ajtaink őrzének-meg, a' nagyobb vésztől, és a' zsaluk, az udvarra néző szobák' táblái pedig a' melegtől kinyílván, ott eggyedül az isteni gondviselés őrködött. - De, kint annál szabadabban dúlt a vész, - lakházunk' és ólunk' fedelén kívül fatartó színünk, két sertés