Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)
Bevezető
A család birtokviszonyai meglehetősen tisztázatlanok és tisztázhatatlanok. Kétségtelen tény, hogy idősebb Szűcs Sámuel soha nagyobb birtoktesttel nem rendelkezett. Néhány szőlőről, s kevés szántóföldről azonban említést tesz a fia, s az öt fiú később még kisebb-nagyobb birtoktesteket örökölt, nagyobbára az anyai ágról. Naplóírónk is örökölt Kecskemét környékén földterületeket, ezeket azonban eladta, s az ebből származó bevételt a család felélhette. Mindössze néhány „kapás" szőlőjét tartotta meg, s ennek termésadatait igen szorgalmasan fel is jegyezte naplójába. 7 Valójában komoly birtoktesteket sohasem örökölt, apjától még jószerével csupán szellemi hagyatékot kapott, ez a hagyaték azonban egy életre elkötelezte. Hz nem jelentett mást, mint a folytonos önművelődést, nyelvekben, olvasmányokban, zenében, táncban, drámairodalomban, a színházban, s ennek a gazdag szellemi hagyatéknak egyik legkézzelfoghatóbb eredménye az a tizenháromkötetes napló, amely éppen dolgozatunk tárgya. Szűcs Sámuel életrajzának összefoglalásához több forrás áll rendelkezésünkre. Kzek közül természetesen legrészíetezőbb maga a napló, amelyben azonban, mint alább majd ezt is látjuk, nem a szubjektív elemek dominálnak. Ebből a rendkívül terjedelmes írásból nagyon nehéz lenne az író életét summázni. A fiatalember 1843-ban életét alaposan összefoglalja. 8 Ez az önéletírás könnyíti feladatunkat. Miskolc monográfiájának írója. Szendrei János számtalan adatot kölcsönöz írónk publikált írásaiból, s mint valamennyi miskolci íróét, kutatóét, az ő életét is összefoglalja munkájában. Szinnyei írói lexikonában igen részletesen leírja Szűcs életrajzát, s mint kiderül, a miskolci és borsodi írók életrajzi adatait maga Szűcs Sámuel állította össze, s így bizonyára a saját életrajzát is ő írta meg Szinnyei könyve számára. Ennek az „önéletrajz"-nak egyik tisztázati példányát egyébként a Herman Ottó Múzeum őrzi. s nem különös, hogy ugyanez kerül szinte szó szerint 1889-ben a helyi sajtóban megjelent, Szűcs Sámuelről szóló nekrológba. 9 1966-ban és 1972-ben pedig e sorok írója publikált naplójáról. így tehát életrajzának megírásához bőségesen rendelkezünk forrással. 1819. április 2-án született Miskolcon. Tanulmányait ugyanitt kezdi meg. alig néhány esztendővel később gondos szülei Eperjesre adják német szót tanulni. Egy esztendő után újból visszatért a miskolci református líceumba. 1839-ben Miklós öccsével együtt a késmárki iskolában szerzett 7. Szőlőtermésének adatait összegyűjtöttük s kiadtuk. Vö. Kilián. 1968. II. 288-294. 8. Sz. S. IV. 5S-92. 9. Szendrei: im. IV. i.3.. SO., 61.. 66., 69.. 70.. 81.. 226.. 260.. 2" 7 3-275., 347.. 3-Í9-, 353-, S3!.. 361.. V. 43-, 71., 104.. 112.. 125., 171.. 181., 250.. 263., 264.. 359-, 519.. 601. Szinnyei: i. m.: XIII. I 187-1188. Önéletrajzát maga úja le IlOM Helyt. Gy. 53. 43. 90. Életrajzi átlátok. Vö. még: Kilián: 1972 b.) 4-6.
