Szűcs Sámuel naplói 1. 1835-1864 (Miskolc, 2003)

Bevezető

uradalomnál vállalt „ügyészi" állást. Nagy hírnevet szerzett később az ügyvédi praxisban is. 1842-ben a büntető törvényszék „szorgalmas, szakavatott és erélyes ülnöke volt". Idősebb Szűcs Sámuel már nagyon korán bekapcsolódott a közéletbe. Évek hosszú során át tagja volt az egyháztanácsnak és az iskolatanácsnak, s ezekben különféle tisztségeket is viselt. Műveltsége meglehetősen szerteágazó volt. Iskolai tanulmányai után kedvelt olvasmánya a klasszikus latin irodalom volt. Latinul és németül rendkívül jól írt, beszélt és olvasott. Jól értette a görög és a héber nyelvet is. Kutatómunkával nem foglalkozott intenzíven, néhány írása azonban megjelent.

3 Ezek részben még életében, részben posztumuszként láttak napvilágot. Idősebb Szűcs Sámuel ránk maradt naplóját a Herman Ottó Múzeum őrzi.

4 1843. március 6-án halt meg Miskolcon, élete 56. évében. Maga után hagyta feleségét s öt fiát.

5 A hálás fiú naplójában írta meg atyja nekrológját, amelyben pontról pontra elmondja életét, s végül úgy nyilatkozik, hogy ha újra kellene születnie, s ebben az új életében módja lenne, hogy apát válasszon, édesapját választaná. Kétségtelen igaz, hogy példás életű családfő lehetett, aki gyermekeit sok elfoglaltsága mellett maga tanította meg a betűvetésre, aki egy-egy hivatalos útjára gyermekei közül egyet-egyet elvitt, s ahogyan a legidősebb fiúnak, Sámuelnek ezek az utak mindig felejthetetlen élményt jelentettek, úgy bizonyára emlékezetesek voltak azok a többi fiúnak is. Idősebb Szűcs Sámuel öt fiát példásan kitaníttatta. Sámuelből, Miklósból, Lajosból ügyvédet nevelt, Kálmánból mérnök lett, Bertalan pedig ugyancsak mérnöki pályán indult el, később azonban gazdálkodásból élt.

6 3- Apja megjelent írásairól Szűcs Sámuel tesz említést: Miskolci ügyvédekről. Latinul. In: Henker. Topographia oppidi Miskolc. 1818. Az 1829-es és 1834-es földrengések Miskolcon. Borsod Megyei Lapok (BML) 1883. 27. sz.; Adatok Borsod megye régi jegyzőkönyvéből és a miskolci helyét egyház múltjából. BML. 1884. 59. sz. Az utóbbi két cikk természetesen posztumusz cikk. 4. Helyi. Gy. Ltsz. 40/1905. Vö. Uiszih: i. ni: vö. még: Kilián: 1972. c; 1970. Méret: 130x80 mm. Lapterjedelem: 86 a-b. Kötése: fehér pergamen. 1 a lapon: végigírt szöveg áthúzva. 1 b lap: (Második szakasz) törölve. Alatta: Első rész: „Születésemtől fogva; 1803-dik Esztendeig elfolyt Idő. 25 a) Második rész. 1805-dik Esztendőtől fogva nevezetesen 6-dik Octobertűl." A naplókötet tart: 1813. május 27-ig. A kötet gerincén.- Sz. S. naplója. 1787-1817. 5. Idősebb Szűcs Sámuel életrajzát lásd: Szűcs Sámuel: A Szeőts. vagy Szűcs család története. IIOM Hebt. Gy. Ltsz. 74.15.2. Kézirat. 5-9. lapok. Sz. S. IV. 42-55. 6. Szűcs Miklós (1820-1886) Vö. Színyei: i. m. XIII. 1185-1186. Vö. még: Szendrei: i. m. IV. 61., 260., 853.: V. 359. Egyébként maga is vezetett naplót. Vö. Kilián: 1972 b) 4-6.: Szűcs Miklós naplója. Szűcs Lajos: 1828-1904. 1865-ben született Géza nevű gyermeke. Vö. Sz. S. V. 91.. 1 ()().. 168., VI. 42., 176., VII. 12.. 43. stb. Vö. még: Szendrei: i. m. IV. 61., 65., 70., "3.. 76., 80.. 85.. 90., 98., 139.. 140., 238.. 261. Szűcs Kálmán: 1834. március 23-—1872. dec. 3- Ipari, technikai, talán mérnöki tanulmányokat folytatott. Bertalannal élt Tisza polgáron, s gazdálkodott. Meghalt Szinán. Eletét: vö. Sz. S. V. 95.. 118.. 171., 172.. 181.. VI. 46., 79.. 92.. IX. 169. stb. Szűcs Bertalan: 1827-ben született. 1862-ben Tiszapolgáron gazdálkodott. Vö. Sz. S. V. 14., 44., 59., 156., 159., vi. 108.. 133.. 138., VII. 31., 51.,