Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Bevezető

tikai döntésekre, a hősökre. Voltak azonban a háborúnak komorabb, gondokat és szenvedéseket mutató arcai is: a vereségek, a kudarcok, a szinte elviselhetetlen terhek verejtékes, a kivégzések és a pestisjárvány gyászos arcai is: és a régió lakosságának mindegyik arcot látnia kellett. Az olyan fényes, ragyogó arcát viszont, mint az ónodi országgyűlés kezdetén volt látható, a háború csak ritkán mutatja, inkább villantja fel. Beniczky Gáspár udvari titkár megörökítette az erdélyi fejedelmi beiktatásról visszatérő és a körömi mezőn lévő táborba bevonuló Rákóczi kíséretét 1707. május 24-én: „...az fölséges vezérlő fejedelem urunk sok úri s főrendekkel, méltóságos generálisokkal, jeles vitézekkel és szép seregekkel, egyszersmind már egynehány öszvegyűlt nemes vármegyék státussival együtt, akik eleiben őfólségének az tábor-helyrül mentenek, és szerencsés Erdély országábul való visszatérését, nem kölömben azon nemes országnak fejedelmi székében való helyheztetését őfelségének hosszú ceremóniával üdvezlették, - délután mintegy öt óra tájban nagy, és ebben a magyar világban nem sokszor látott pompával őfölsége beérkezett. Legelőször is őfölsége előtt mentenek erdélyországi székely vörös lobogós két seregek, azok után karabélyos regiment, utánnok őfölsége vezetékjei aranyos szerszámossan, és főlovászmestere nemzetes vitézlő Giczei Sigmond, azután hopmestere őfölségének Ötlik György magánossan, őkegyelme után udvari kapitány és marsall tekéntetes Vay Ádám, ki után is rendessen ketten-ketten tekéntetes szenátor urak, és éppen őfölsége előtt két méltóságos, egyike főgenerális Bercsényi Miklós úr, másika penig Károlyi Sándor mezei marsall generális urak, azok után maga a fölséges fejedelem egy szép pompás török pej paripán, királyszínő bársony köntösben és fekete kolcsak-tollassan jött; őfölsége mellett kétfelől a nemes seregbül való ifrjak és gavallérok, azok után sok úri és főrendek, vármegyebeliek és fejedelmi udvari népe kornétástul, párducbőressen és forgóssan, s más mezei seregek mentenek. Rendet állván egy felől székelek karabélyosokkal, másfelől penig deliák francia gyalog granatéros regimenttel..." Rákóczi itt olyan pompával jelent meg, mint egy valóságos szuverén uralkodó. És miután az ország-