Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Bevezető

gyűlés rövidesen elhatározta I. József király tróntól való megfosztását, úgy tűnt, hogy Rákóczi valóban elérte politikai célját: az erdélyi fejedelmi hatalmat és Magyarország függetlenségének kimondását - már csak a XIV. Lajossal való szövetség megkötése volt (lett volna) hátra. De az árnyak gyorsan követték még ezt a színpompás felvonulást is, jelezve, hogy a szabadságharc ügye kezd rosszra fordulni. Már az ónodi gyűlés is véres tragédia, a Túróc megyei követek halálának szemtanúja volt, tükrözve azt a súlyos gondot, amit a rézpénz elértéktelenedése, a növekvő hadellátási teher, a gazdasági kimerültség és a békevágy jelentett. 1704 végén Kassa és Eperjes a kuruc csapatok birtokába került s ezzel régiónk tulajdonképpen megszűnt hadműveleti terület lenni, vagyis néhány „békés" év következett, egészen 1708 őszéig. A hadellátást szolgáló kirovásokat természetesen fizetni kellett, de a legnagyobb terhet és pusztulást okozó hadszíntéri tevékenységet a körzet évekig elkerülte. Persze volt kivétel is: 1706 szeptemberé ben-októberében Rabutin átvonulásával, Kassa ostromával megjelent a háború legrosszabb formája. Falvak sokasága szenvedett súlyos károkat, gyakran megsemmisítő csapást. Nemcsak a császári csapatok pusztítottak, a kuruc csapatok is a felperzselt föld taktikáját alkalmazták, főleg a malmokat és a takarmányt gyújtották fel a császáriak előtt, s elköltöztették a lakosságot is. A kiadott dokumentumokban azután többször történik hivatkozás a Rabutin-járasra, rendszerint kárpótlás kérésével összefüggésben. A pusztulás mértékét, a kárt szenvedett helységek sorát csak a helytörténeti kutatás fogja és tudja feltárni. 1708-tól azután a háború egyre komorabb, sőt kegyetlen arca tűnik elő. Már 1708 áprilisában rác egységek átlopództak a csegei révnél a Tiszán, s Borsod megye több községét feldúlták és kirabolták, elfogták Deák Ferenc ezredeskapitányt, a Hernád-Sajó menti hajdúság lovasregimentjének parancsnokát is. A trencséni csata után először menekültek jelentek meg a körzetben, majd bekövetkezett a legrosszabb: a megyék területe a két hadsereg harcvonalába került, s ez az állapot egészen 1710 végéig, sőt Kassa kapitulációjáig (1711. április 26.) tartott. Kétségtelenül ez volt a régió