Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Bevezető

földdel való politikai és diplomáciai kapcsolat miatt is nélkülözhetetlen kereskedelmi útvonalakkal, valamint itt feküdt a hatalmas Rákóczi-uradalmak egy része: rögtön világossá válik, hogy ez a terület a függetlenségi háború fő bázisát képező terület centruma volt. A déli határvonalát képező Tisza pedig a Máramarosból folyó sószállítás fontos útvonalát képezte, a tokaji sólerakattal és átkelőhellyel. A régió központjának Kassa városát tartották, a felső-magyarországi generalatusság székhelye, ipari, kulturális, egyházi centrum, a függetlenségi háború alatt pénzverdével, ágyúöntő műhellyel. Körzetünk területén a szabadságharc fontos politikai és katonai eseményei játszódtak le. 1703 végén Tokaj, majd 1704 elején mintegy két hónapon át Miskolc volt a szabadságharc tulajdonképpeni központja, a fejedelem innen irányította a hadszervezés és -ellátás munkáját, a diplomáciai kapcsolatokat, az új államapparátus kiépítését. 1706 elején itt ülésezett a szenátus, előkészítve az udvarral tervezett béketárgyalásokat; szeptember-október fordulóján Rabutin tábornok ostromolja Kassát, vonulásával mérhetetlen károkat okozva mindhárom megye lakosságának, végiggázolva a Hegyalja szőlőtermelő területein is. 1706 decemberétől 1707 februárjáig Rozsnyón tanácskozik a szenátus, elhatározva a dinasztia trónfosztását, valamint adó kivetését. 1707 május-júniusban a körömi mezőn zajlott le a szabadságharc talán legfontosabb és leghíresebb országgyűlése, a trónfosztás kimondásával, fontos politikai és hadszervezési döntéseket hozva. Az évet a kassai tanácskozás zárja, amely szabályozta az új, dikális adószisztéma bevezetését. 1708 decemberében Sárospatak volt az országgyűlés színhelye, kísérletet téve a kritikus helyzetbe került függetlenségi háború folytatásához a feltételek biztosítására. A háború arcai Mint minden háborúnak, a Rákóczi által vezetett, nyolc évig tartó rendi-nemzeti függetlenségi háborúnak is sokféle arca volt. Mai múlttudatunk általában inkább a fényes, a nemzeti dicsőséget bizonyító arcra emlékezik, a sikeres harcokra, az európai hírű poli-