Bánkúti Imre: A Rákóczi szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont, és Zemplén megyékből. 1. 1705-1707 (Miskolc, 2003)

Bevezető

Bevezető Egy dokumenmmgyűjtemény elé írt bevezetésnek természetesen nem (lehet) feladata az iratokban tömegével felbukkanó problémák bemutatása, vagy akár csak felsorolása. Mindössze azokat a főbb területeket szeretnénk felvázolni, amelyekben a helyi vonatkozású dokumentumok a Rákóczi-szabadságharc jelentősebb kérdéseivel összefüggenek, azok mélyebb megismeréséhez járulnak hozzá. Ezekből kiderül, hogy ez a régió jelentős helyet foglal el a függetlenségi háború történetében: úgy is mint számottevő szolgáltatást, gazdasági alapot nyújtó terület, úgy is mint országos, sőt nemzetközi fontosságú események színhelye. Borsod-Abaúj-Zemplén megyék és a régió jelentősége a Rákóczi-szabadságharcban Azoknak a vármegyéknek az összterülete, amelyekből, illetve maradványaikból a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye (7023 km

2

) Trianon után létrejött, eredetileg majdnem 18 000 km

2 volt (AbaújTorna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén vármegyék). Ennek a régiónak a súlyát azonban a Rákóczi-szabadságharcban nem kiterjedése, hanem földrajzi fekvése és gazdasági szerkezete adta meg. Itt terült el a hadellátás szempontjából nélkülözhetetlen exportnak egyik legértékesebb tételét adó hegyaljai szőlővidék, valamint a hadsereg fegyverellátásához nélkülözhetetlen Gömör megyei vasipari körzet, a tiszolci bombaöntő officinával. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a régió szomszédságában voltak az ún. alsómagyarországi bányavárosok (Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya), a külkereskedelem fő irányába eső szabad királyi városok (Lőcse, Eperjes, Bártfa), a Lengyelországba vezető és a kül-