Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
nek ki. 13 Az 1960-as években azonban megpróbálták a közösség fogalmát jobban meghatározni: vizsgálták a házassági szokásokat, a rítusokat, a nyelvet, a dialektust stb. Számos olyan tényezőre bukkantak, melyekről feltételezték, hogy ezekkel egy-egy közösség alapvetően meghatározható (vagyis ami egy közösséget megkülönböztet egy másik közösségtől). A közösségtanulmányok műfaja az Egyesült Államokban alakult ki Lynds kezdeményezésére, és abból a megfontolásból, „hogy a törzsi társadalmak körében a teljes kultúra átfogására alkalmas módszerrel közelítsék meg" a közösségként felfogható társadalmi egységeket. Ezzel kapcsolatos Alfred L. Kroeber megjegyzése is, miszerint az osztálytársadalmak közösségei nem a nemzeti kultúra reprezentánsai, tehát nem a „teljes kultúrát", hanem annak csak egyik szerveződési szintjét képviselik. 14 Szociálantropológia értelemben tehát a „területileg körülhatárolóan együttlakók" csoportját tekinthetjük „közösségnek". A közösség tagjai „egymással közvetlenül érintkeznek", „közöttük tevékenységek sorozata" biztosítja a „társadalmi együttműködést", amely a „kölcsönös függés", az „együttműködés és egységesülés gyakorlatát és magatartását teremti meg körükben." Ez a meghatározás a strukturális elem mellett minősítő jelleget is hordozott. Vagyis „nem tekinthetők közösségnek sem a valamely céllal létrehozott társulások, sem az olyan együttélési formák, amelyekben nem teremtődik meg a kölcsönös függés, együttműködés és egységesülés folyamata." 15 Bár kimondottan közösségtanulmány volt a műfaja az 1957-ben Robert Redfield által publikált - és mára klasszikussá vált - munkának, Redfield mégsem vállalkozott arra, hogy a közösség teljességét vizsgálja. Redfield elsősorban interperszonális kapcsolatokra (interpersonal contacts), a kisközösség belső házassági kapcsolatrendszerére és a politikai-közigazgatási csoporttudat jellemzőire (közösség belső és külső megnevezései stb.) helyezte a hangsúlyt. A fő kritériumok meghatározása mellett Redfield felhívta a figyelmet arra, hogy egyet13 A Miller-számról és a társiasságnak számszerűsített típusairól lásd: Pataki Ferenc: A tömegek évszázada. Bevezetés a tömeglélektanba. Osiris: Bp. 1998. 11. 14 Lásd: Sárkány Mihály: Közösség. In Néprajzi Lexikon. Akadémiai: Bp. 1980. 331. 15 Lásd: Sárkány, i. m. 330. vö. még: Murdock, G. P.: Social Structure. Macmillan: New York, 1949 1 ., 1965 2 .; Arensberg, Conrad W.: The Community Study Method. American Journal of Sociology, 1954.; Frankenberg, Ronald: Communities in Britain. Hammondsworth: London, 1965 1 ,1966 2 .
