Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

c) megnő a törvénytelen születések száma és a házasságkötés előtt fogamzott gyerekek száma, d) módosul az örökösödés rendje. Mindezek megkérdőjelezik a mozdulatlan, változatlan házasodási minta meglétét. A statisztikai, makroszintű leírás tehát számos problémát megoldatlanul hagy: a férfiak házasodási korának magyarázata, a társadalmi változás és a demográfiai mutatók változatlansága. 2. Az elemzés második síkja a családrekonstrukciós módszer és a házaspárok (házasságkötések) összekötése a vagyoni, foglalkozási stb. jellemzőkkel. Az a kérdés, hogy ennek segítségével differenciáltabb és pontosabb kép rajzolható-e, s az egységes értékrend, tradíció mellett az elemzésbe bevihetők-e olyan fogalmak, mint házasodási stratégia, házasodási piac stb. A családrekonstitúció segítségével nyert további kvantitatív eredmények nem teljesen hasonlíthatók össze az anyakönyv extenzív kiaknázására épülő adatokkal. A demográfusok szigorú életkor-meghatározásával áll szemben a bevallott életkor. A demográfiában a betöltött kor fogalmával dolgozunk, azaz egy mennyasszony 18. életévétől a 19-ig tizennyolc évesnek számít. A bevallott kor esetében nem tudjuk, hogy 1. Mennyire ismerték az emberek valós életkorukat; 2. Hogyan számolták azt. Feltételezhető, hogy a bevallott kor szemlélete közelebb áll a korévekre épülő életkor megállapításhoz. A korbevallást ráadásul nemcsak a pontatlan ismeret és a bizonytalan szemlélet befolyásolja, hanem a tudatos torzítás, a normához való alkalmazkodás is. A családrekonstrukcióra épülő kor és a bevallott kor között rendszeresen megfigyelt átlagosan egyéves eltérés önmagában nem értelmezhető. A nagyobb eltérések azonban sajátos tendenciát mutatnak. A házasodásnál bevallott életkor és a valós életkor eltérése arra mutat, hogy léteztek normák (életkor, házaspárok közötti korkülönbség), s ehhez közelítenek a bevallások. Gyakran a halálnál megadott életkor pontosabb, rnint a házasságkötésnél bevallott. A családrekonstrukcióval megváltozik a vizsgált sokaság is. A beköltözöttek pontos születési dátumát nem ismerjük, tehát egy helyben lakó népességet elemezhetünk csak. Ez nem okoz torzítást, ha azt feltételezzük, hogy a helyben születettek és a költözők demográfiai magatartásában nincs különbség. Ez azonban gyenge feltételezés. A férfiaknál a mesteremberek zöme bevándorolt, a helyben született