Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)
iparosok pedig gyakran hoznak magukkal máshonnan feleséget. Ez egy feltételezhetően sajátos csoport, az iparosok esetében szinte lehetetlenné teszi a családrekonstitúcióra épülő vizsgálatot, s így az átlagos házasságkötési kor meghatározását. A családrekonstitúciós eljárásban további bizonytalanságot teremt, hogy az gyakran valójában becslés. A magyarországi anyakönyvezési gyakorlat mellett (a házasságkötésnél a szülők nevét nem jegyezték fel a 19. század közepéig) a fiúk és leányok azonosítása lényegében becslés - főleg egy Keszthely nagyságú város esetében. Hasonlóan részben becslés az anyakönyv és az adóösszeírás egyeztetése, azaz a házaspárok foglalkozási, vagyoni és társadalmi ismérveinek megállapítása. A családrekonstrukció eredményei kissé magasabb életkort adnak, de megerősítik a házasodási életkorok stabilitását. A nőknél a tényleges életkor megoszlása széthúzottabb 18 és 20 év között, illetve az 1840-es évekre 19-21 év között. A férfiak esetében is hasonló szélesebb eloszlást mutat, szinte alig megfigyelhető módusszal. Az egyének azonosítása egyben minősítésüket is lehetővé teszi, így a házasságkötéseket társadalmi csoportok szerint is elemezhetjük. De milyen csoportokat különböztessünk meg? A hazai társadalomtörténet és történeti demográfia egyelőre alig szakadt el a társadalomtudományos történelem módszereitől. A foglalkozási-társadalmi kategorizálás, a rendi-ideológiai csoportok, az osztály kategóriák tarka sokasága él egymás mellett. Tóth Zoltán 7 alapvető rendi választóvonalakról beszél: Keszthelyen a nemes-nemnemes semmilyen társadalmi-demográfiai relevanciával nem bír. Az Andorka Rudolf-Faragó Tamás 8 által használt kategóriák az úrbéres falvakra épülnek, a jogilag zselléres mezőváros esetében nem használhatók. A munkamegosztás, a társadalmi hálózatok stb. segítségével hipotézisként néhány társadalmi csoport kontúrjait rajzolhatjuk fel: - gazda - szőlőműves - az uradalmi társadalom - iparosság - a kereskedők, regálébérlők stb. - marginálisok. 7 Tóth Zoltán, 1991. 8 Andorka Rudolf-Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (18-19. századi) család és háztartásszerkezet vizsgálata. Agrártörténeti Szemle 1984. 3-4. sz. 402-437.
