Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

BENDA GYULA A házasságok Keszthelyen 1750-1849: az átlagtól a mikrotörténelemig, avagy a léptékváltás problémája „Először hektárok és kataszteri parcellák összeadásával kezdtem, a kutatás végére eljutottam oda, hogy élő embereket láttam magam előtt tevékenykedni, küzdeni, gondolkodni."- írja Emmanuel Le Roy Ladurie a Languedoci parasztok című klasszikus braudeli disszertációjának bevezetésében.

1 Az összeírások, kataszterek, anyakönyvek és peres iratok feldolgozásával átlagokat, megoszlásokat, intenzitási mérőszámokat előállító történész, hacsak nem érzéketlen a való életre, mindenkor hasonlóképpen fogalmazhat. A száraznak mondott statisztikai leírás és érvelés és a források nyújtotta életszerű esetek ellentmondása azonban eleinte nem okozott identitászavart a történetírást társadalomtudománynak tekintő kutatóknak. A társadalomtudományos, kvantitatív gazdaság- és társadalomtörténet bűvöletében természetesnek tekintettük, hogy az eredmény szigorú mérés legyen, minél nagyobb általánosítási szinten fogalmazódjon meg. Maga Le Roy Ladurie is határozottan a kvantitatív mellett tette le a voksát, amikor 1969-ben a Le Monde-ban kijelentette: „Bizonyos határok között (bár ez a határ oly távoli, és egyes esetekben a jelenlegi kutatások számára annyira elérhetetlen, hogy csak képzelt marad) a tudományos történelem csak kvantitatív lehet."

2 (Bár az idézett szerző, jól tudjuk, nem feledkezett meg az élő emberekről sem). Az 1960-as évek történetírásának avantgárdja és modellje, a történeti demográfia megfelelt ennek az eszménynek. A családrekonstirúció módszere egyszerre hozta össze az egyénre, a házaspárra a szétszórt információkat és személytelemtette el az eredményt egyre pontosabb és elvontabb mutatók formájában. A gyorsan növekedő történeti demográfiai tudás, a nagyszámú eredmény azonban hamarosan válságot is hozott: a kutatások hozama csökkent, a mező beszűkült. A gyors növekedés zavarai, mondtuk a 980-as évek elején, paradigmaváltás szükséges, fogalmazódott meg később. A kitörés kétirányú: további matematizálás és modellálás egyrészt, az egyén, az életút, a kvalitatív elemzés 1 Le Roy Ladurie, 1969.10. Idézi Spufford, Margaret, 1974. XIX. 2 Le Roy Ladurie, 1973. 22.