Mikrotörténelem: vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai - Rendi társadalom - polgári társadalom 12. (Miskolc, 2003)

felé fordulás másrészt. Őri Péter alapos tanulmányban összegezte a francia történeti demográfia alakulását, az egyszerűség kedvéért ennek következtetését idézem: „A történeti demográfia nem maradhat független azoktól a változásoktól, amelyek más tudományágakban lezajlanak, ennek jelei ma is látszanak. Hogy az új próbálkozásokra valóban új paradigma épül-e, ma még nem látható világosan, minthogy az is kérdéses, hogy mindebből Magyarországon mit lehet hasznosítani. Bizonyos elemek mindenképpen megfontolásra érdemesek: a léptékválasztás következményeivel való szembesülést, a kvalitatív elemzések létjogosultságának elismerését, a nominatív vizsgálatok erősítését, az a priori kategorizálás és determinizmus elutasítását, sokszor magától értetődőnek tekintett fogalmaink történeti kontextusba helyezését és magyarázatát aligha kerülhetjük el."

3 Előadásomban a léptékválasztás problémájához kapcsolódva szeretném illusztrálni az új megközelítések termékenységét. Nem hiszem, hogy a makro vagy mikro, a kvantitatív vagy kvalitatív vitában egyik vagy másik álláspont mellett kell letennünk a voksot. Meggyőződésem, hogy a francia történetírásban elterjedt multiszkópikus szemlélet az igazán hatékony a társadalomtörténet számára. Ez azt jelenti, hogy igenis egyaránt „létezőnek" tekintem a 19. századi társadalomtudományok szülte „átlagembert" és a mikrotörténelem „normális kivételét", a módszer csak eszköz a megismerésben vagy a konstruálásban. Előadásomban az a kérdés érdekel, hogy egy monografikus társadalomtörténeti elemzésben milyen hozadéka van a módszerek és a léptékek váltogatásának. Ezt egyetlen probléma, a házasság kapcsán vizsgálom meg. A házasságkötéseket nemcsak a demográfia szempontjából elemzem (azaz a termékenység meghatározójaként), hanem a társadalomtörténet szélesebb érdeklődési spektrumából, mint a gazdaság és a társadalom alapvető egységének, a családnak, a háztartásnak alapját.

4 3 Őri Péter,1998. 31. 4 A keszthelyi házasságkötéseket már korábban elemeztem az anyakönyvek nem nominális feldolgozása alapján egy kéziratban maradt dolgozatban (Keszthelyi házaspárok 1750-1849), amelyet a Hajnal István Kör egyik műhelyében meg is vitatott. Azóta a családrekonstrukció módszerével tovább tudtam lépni, s befejezéshez közeleg az adójegyzékek és az anyakönyvi feldolgozás összekapcsolása. Ennek eredményeire épül előadásom.